|•~ Veszélyre ítélve ~•| (Szünetel)

11. Rész

"Megölni... ? "

Megcsörrent a telefonom abban a pillanatba ahogy ezt a szót megemlítettem a legmélyebb gondolataimban..

-Seth,  remélem nem felejtetted el hogy ma este meccsed lesz Brock ellen. Gyere be kérlek!
-Indulok.

Baszki!! Tisztára kiment a fejemből...  Hogy fogok meccsezni ilyen lelki állapotban..? Ráadásul TLC...  Veszélyes...  Nem fogom tudni megvédeni magam...  Halálra fog verni... Legalább visszakapom amit adtam.

Megindultam a csarnok felé ahol az ajtóba Roman várt.

-Szevasz haver... 
-Szevasz,  mivan Dean-nel?  -fogalmam sincs hogy miért kérdeztem ezt
-Ömmm nemtudom,  nem jött be.  Szerintem meg kéne bocsájtanod neki,  a csapat érdekében. 
-Nem fogom megbocsájtani neki..  Te nem tudhatod hogy milyen érzés
-Jogos... Tessék,  ez a tied,  ma meg kell védened a címed. -nyújtotta át a bajnoki övemet
-Képtelen vagyok megvédeni...  Mentálisan meg vagyok törve.  Brock meg tudod milyen...
-Meg tudod csinálni,  erős vagy Seth! -ütögette meg a vállam amire csak sóhajtottam egyet

Beléptem a számomra kijelölt helyiségbe és ránéztem az övre. Meg kell hogy védjem...  Legalább az övet...  Ha már...  Nem!  Erre nem gondolhatok a meccs előtti órákban.  Az övön fénylettek a kis kövek,  csillogott az arany berakás...

Elkészültem a meccsre és a ringbe lépve azzal az állattal találtam szemben magam..  Mindig is utáltam...  De ma kiadók magamból minden haragot és dühöt. Asztalok,  létrák,  székek.  Fájdalmas meccs lesz. 

A csengő hangja megcsapta a fülem és kezdetét vette a brutálisnak mondható meccs,  ami a nap fénypontja volt.  Kiterveltem,  először kifárasztom majd a ring alá veszem az irányt néhány székért meg létráért. 
Brock néhány asztalt állított a ring köré.  Valmi beindult az ő fantáziájában is,  csak majd megakadályozom. Vagy nem... 

Kerülgettük egymást majd egy rúgást mértem a tarkójára amitől ő a földre esett de gumilabda szerűen felpattant és nekem esett.  A mellkasomat kezdte apróbb de annál erősebb ütésekkel verni.  Kurvára fájt,  de erősnek kell tűnjek szóval a térdét támadtam. Gyenge lábú,  hol marad a lábnap "haver"?  A földre kényszerült esni ezzel én időt nyerve a ring alá mentem pár székért.  Ütlegelni kezdtem a hátát amit idővel piros, szinte vérző csíkok díszítettek. Tudom hogy mennyire fáj,  ezért csinálom. Elérte az alsó kötelet,  szóval abba kell hagyjam a "kínzását". Lecsúszott a létrákért majd felállította őket a ring közepében miközben én az asztalokkal mesterkedtem.  Két létra és egy asztal állt a ring közepén.  Az asztalt egy nagy lökéssel a gyomrába küldtem.  Ő felkapta majd kivágta a ringből és felém iramodott.  Nen sikerült eltalálnom a tervét,  magyarán teljesen más dolgot csinált mint amihez hozzákezdett.  Felkapott mint egy tollpihét,  a fejét ütni kezdtem, hátha elenged.  Meg sem érezte. F5-tel próbált a külső asztalra dobni de csak a top rope-ig jutott.  Mondhatni fájt,  pont a hasamba vágott egyet a kötél. A ring alján feküdtem hiszen kurvára fájt a vágás a hasamban.  Térden állva próbáltam magam felhúzni a kötelek segítségével. Brock segített,  nem a kötél.  Az asztalt céltáblaként használta.  A hátam érte az asztalt ami ketté tört a dobás hatására. 

Gyerünk,  kelj fel...

Megteszek mindent csak forduljon minden jóra. Felpattantam mintha mi sem történt volna és visszacsúsztam a ringbe. Létrával támadtam szintén a térdhajlatát.  Összeesett.  Tökéletes alkalom hogy kiüssem.  Két széket állítottam frontálisan egymás elé.  Nem élt a tollpihe hasonlat hiszen rengeteget nyomott. Felhelyeztem a székekre majd a felállított létra felé vettem az irányt.  Felmásztam majd ugrani készültem. Talppal a gyomrába?  Jó lesz?  Persze.  Ugrottam...  Nem kellett volna...  Lement a székekről én pedig egyenesen az egyik szék sarkába basztam a bokám. Látta hogy a lábamat érte a sérülés,  neki jó ötletnek tűnt hogy a lábamat célozza.  Meg is tette.  Bokacsavar az eleve sérült lábamra...  A kötél túl messze van hogy végre elengedjen.  Nem kopoghatok..  Az a feladás,  és én nem adom fel egy könnyen.  Hátra fordultam,  kínok között támadtam a térdeit.  Nen engedett. Kitartóan ütöttem majd sikeresen kiszabadultam.  A lábamra való ráállás lehetetlen volt...  Meg kell védjem az övet...

Fél lábbal is,  de megcsináltam...  Csengettek majd a kezeimbe nyomták a jól megérdemelt övemet.  A nevemet ordibálta az egész csarnok. Jól esett... 
Enyém lenne a dicsőség? 

Francokat.  Vége volt a meccsnek,  hátra mentem de támadás ért...  Ki gondolta volna.  Büntessük meg a nyertest.  Brock a földre  tiport majd a bokámra ment.

"RECCS"

Hoii!!  Happy Roman Day :3  Ma lett 34 éves a mi Big Dogunk :3 Isten éltesse <3 *-* Pussz 💀♥