A lány /Befejezett/

A levél (1)

-Elena!-kiabálnak lentről-Levél!-nekem soha nem jött még levelem. Ha belegondolok nem is jöhetne kitől. Na nem vagyok én antiszociális. Watfordban Londonon kívül egy városban lakunk. Én és a szüleim. Anyukámat Elizabeth Goldmannek hívják, és titkárnőként dolgozik. Váll alá érő barna haja van, és ugyancsak barna szeme. Kedves, mindent megad amit csak tud nekem, de közben igyekszik megtanítani arra, hogy ne akarjak többet mint ami megadatik. A munka mellett mindig van ideje rám, és apára. Apukám David Goldman vállalkozóként dolgozik, üzletember, tulajdonos. Számos kisebb boltja van. Emellett társtulajdonos is. Barnás szőkés hajú kék szemű. Sokat dolgozik, de neki is mindig van ránk ideje. Nem sok vita van a családunkban. Jól élünk, tehetősebbek vagyunk az átlag családoknál. Nem szeretünk felvágni. nem járunk luxus autókkal, nem élünk hatalmas modern házban. Egy fekete BMW-nk van-ami apa munkája miatt kell-és egy emeletes kertes házunk. Az emelet is a vendégek miatt van akik általában a nagyiék.

Fekete hajam kiengedve omlik a vállamra, és zöld smaragd színű szememet most egy szemüveg keretezi. Örökbe fogadtak úgy körülbelül egy évesen. Semmit nem tudok az igazi szüleimről. Az itteni általánosba járok. Mivel sokan ismerik a családomat, ezért tudják, hogy örökbe fogadtak. Rengeteget bántanak. Egy barátom volt egészen ötödikig. Kiderült, hogy csak kihasznál. Nagyon összetörtem. Első barátságom kudarcba fulladt. Persze, hogy nagyon rosszul esett. Erősen hangzik, hogy tizenévesen addig fajult a dolog, hogy önbántalmazásba kezdtem. Eleinte bántam, hogy belekezdtem. Utána pedig egyre jobban élveztem, mert így a szavak okozta fájdalmat elnyomta a testi fájdalom. Pár hónap után a szüleim észrevették a karomat. Elvittek pszichológushoz. Segített. Sokat segített. Nem folytattam a vágdosást azóta sem. A hegek persze megmaradtak, de ez nekem csak annyit jelent, hogy ezt is túléltem. Ezért is folyamatosan bántanak. Sajnos a pszichológus sem tudott abban segíteni, hogy megbízzak másokban. Aki közeledni akart jószándékból azt én elküldtem. Nehéz megszerezni a bizalmamat, de ha valakit elsőre szimpatikusnak találok, annak szerencséje van. De elég a depis részből. Ez már a múlt. Szeretek olvasni. Ebbe temetkezek szinte mindig. Mellette zenét hallgatok. Nem sokszor. Ritkán, de ha hallgatok akkor sem a felkapott zenéket. És a sport. Imádok tornázni. Talajtorna, felemás korlát, akrobatika, szertorna, gerenda, gyűrű. Nem vagyok olyan magas, de szerencsére nagyon hajlékony vagyok.

-Megyek már!-csukom össze a könyvem. Leveszem a szemüvegem, és ráteszem a könyvre. Felállok a babzsákomból, és elindulok le a lépcsőn. A szobám az emeleten van, közvetlenül a lépcső mellett. Szemben két vendégszoba ami zárva van, ha nincs itt senki. Mellettem a fürdő. Lefelé menet elfordulok jobbra. Arra van a konyha. Balra a nappali, azon továbbhaladva anyáék hálója, és a lenti fürdő. Anya már a konyhában vár. Háttal van nekem, csinálja a vacsorát. Odamegyek a hűtőhöz, kiveszem a narancslevet, és öntök magamnak egy pohárral. Felülök a bárpultra, és megkérdezem anyát:-Mi lesz a vacsora?

-Milánói.-válaszol anya hátra sem fordulva.-A boríték az asztalon.-előrenyúlok a levélkupacért, és a kezembe veszem. Számla, banki papír, anyának, apának, apának, apának, és.... áhhhááááá. Elena Goldman. Milyen régimódi. Sárgás boríték, rajta kacskaringós gyöngybetűkkel a nevem, és a címem. Megfordítom, hogy felnyissam, de egy piros pecsétet találok. Egy R betű van rajta. Körülötte négy állattal. Oroszlán, borz, holló, és kígyó. Feltöröm a pecsétet, kihúzok belőle egy papírt.

Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola

Igazgató: Albus Dumbledore (Merlin-díjas, Bűbáj-rend aranyfok., okl. főmágus, Legf. Befoly. Nagym., a Varázslók Nemzetk. Szöv. elnökh.)

Tisztelt Goldman kisasszony!

Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a ROXFORT Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Mellékelten megküldjük a szükséges tankönyvek és felszerelési tárgyak listáját. A tanév szeptember 1-jén kezdődik. Legkésőbb július 31-éig küldjön baglyot nekünk.