A lány /Befejezett/

Bál (30)

Dracot gyorsan megöleltem, és mentem is aludni. Nem foglalkoztam a klubhelyiségben zajló bulival. nagyon fáradt voltam, és készülnöm kellett a következő fontos dologra. A Karácsonyi bálra. De még ahogy láttam, Harry és Ron rendezte a kapcsolatukat. És nem sokára bál!!!

-Minden egybe vág.-kezdi Harry a bagolyházban.

-Csak ne kezd el gyártani az összeesküvés elméletedet.-nézek rá haragosan.

-Figyelj Elena. Malfoy említette, hogy az apja ismeri Karkarovot. Tehát ő is halálfaló.-fogja meg a kezemet, kényszerítve engem, hogy ránézzek.

-De lehet, hogy csak volt!-rángatom meg a kezét, ezzel próbálva őt visszahúzni a valóságba.-Könyörgöm Harry! Elsőben, és másodikban is tévedtél. Nem kellenek kész tények, és elméletek.

-Így meg tudhatnám, hogy ki akart az életemre törni.-nézrám teljesen kétségbe esve.

-Lehetett az egy diák is.-vonja meg a vállát Ron.

-Hányszor mondjam még?-teszem fel idegesen a kérdést.-Egy diák NEM TUD megtéveszteni egy ilyan nagyhatalmú tárgyat!

-Akkor csak Karkarov lehetett.-mondja Ron.

-Én ezt nem bírom!-fogom meg a fejemet, és a torony széléhez sétálok.

-Szerinted nem?-lép mellém Ron, míg Harry Pulipinty lábára köti a Siriusnak szánt levelet.

-Karkarovot jobban érdekli, hogy milyen samponnal mos hajat, mint hogy Harry mikor hal meg.-forgatom meg a szememet.

-Ebben van valami.-hümmög Ron mellettem.

-És persze Karkarov mélységesen ellenezte, hogy Harry induljon. A miniszterhez akarat fordulni. Ne mond nekem, hogy nem gondolta komolyan!-mondom el neki, vagy századjára a trófeateremben elhangzottakat.

-Akkor tényleg nem lehetett ő.-na végre.

Könyörgöm. Karkarov annyit sem ért a varázsláshoz, mint Ron. Nincs is szüksége pálcára, ott fent északon. A Durmstrang el van rejtve. Évezredek óta egy varázsló, vagy boszorkány sem találja. Akik oda járnak, azok a sírig hallgatnak az iskola hollétéről. Azt tartják, hogy mióta Grindelwald oda járt, még jobban félnek, és még jobban megválogatják az iskola tanulóit. Én-őszintén szólva-szívesen megnézném az iskolát. Lehet, hogy Grindelwald nagyon gonosz, és kegyetlen volt, de engem lenyűgöz a munkássága. Egy életet áldozott arra, hogy megtalálja a halál ereklyéit. Számtalan helyen járt, ezáltal olyan tapasztalatokat szerzett, mint amiről még a legjobban képzett varázslók is csak álmodnak. Kegyetlen volt, de hatalmas erejű. Van valami benne, ami megfogott. Talán az elszántsága. Mert végül is megszerezte a bodzapálcát. Az már az ő hibája, hogy Dumbledore legyőzte. Most nála van a pálcs, de nem engedi nekem megnézni. Már mint nem foghatom meg. Azt mondja, hogy miután legyőzte Grindelwaldot, egy titkos helyen bezárva tartja. Még él, minden idők leghatalmasabb sötét varázslója. Olyan szívesen mennék el hozzá. És pont ezért mennék el a Durmstrangba is. Ki tudja miket hagyott hátra? Jeleket, tárgyakat?

-Hihetetlen Ron.-jön oda Hermione is.-Ezt magyarázzuk már egy órája.

-Nem mindenkinek van olyan hatalmas agya mint neked.-veti oda Ron, majd elindul vissza, a klubhelyiségbe. Mivel Harry végzett, ezért követjük Ront mi is.

-Sikerült?-kérdezem Hatrytől, mert bármennyire is bírom Pulipintyet, nem bíznék rá semmi fontosat. Aranyos madárka, de egy fuvallat, és kettétörik a csontja. Megérzésem szerint kancsal is. Hogy képes neki menni egy hatalmas ablak oldalának? Mikor lett volna helye berepülni.