A lány /Befejezett/

Különös fiú (4)

Harry, Elena üdvözöllek titeket az Abszol úton!

Elképesztő. Ennyit tudok mondani. A szám tátva, szemeim nagyra nyitva. Oldalra fordulok, és ránézek Harryre. Az ő arca sem fest másképp.

Tehát létezik. Még csak most fogtam fel úgy istenigazából. Sőt, még most se.

-Gyerekek! Kibámészkodtátok magatokat, vagy még álljunk itt?-kérdi az óriás.

-Mehetünk!-egyszerre kiálltunk fel Harryvel. Ezen a felnőttek jó összenevetnek. Hagrid elindul előre, mi meg követjük. Hátul a szüleim mennek. Az óriás minden fontosabb dolgot elmondott nekik. A lényeget. Színesebbnél színesebb üzletek, azok még színesebb kirakatai. Rengeteg könyvet cipelő gyerek, azok szülei. Háziállatok bagoly, macska, kutya, és a többi.Sokan állnak egy üzlet előtt. Ahogy látom az árusítja a seprűket. Az út macskaköves, úgyhogy vigyáznom kell el ne essek. Anyáék elmennek mugli pénz becserélni varázslópénzre. Képzeljétek itt az is van. A knút, a sarló, és a galleon. Én addig Hagridra vagyok bízva. Velük megyek a varázslók bankjába kivenni Harry pénzét. Végig cikázunk a sok emberen. Én mivelhogy bámészkodok párnak neki is megyek. Egy hatalmas fehér épület előtt állunk meg. Az var ráírva, hogy Grinngots. Tehát ez a bank. Allatta egy idézet:

„Ki idegen kincset áhít,Annak e hely csapdát állít.Add fel, tolvaj, ne légy dőre,Varázslat e kincsek őre."

Ahogy felmegyünk a bejárathoz egy kobold fogad minket. Jó mélyen meghajol, és ajtót nyit. Amint belépünk Harryvel újra eltátjuk a szánkat. Hatalmas beltere van. A padló sfényesen csillog, a falakat szépen kidolgozott márványoszlopok tartják. Egy folyosón kell haladnunk, ez a terem hátulja végén lévő, középen álló asztalhoz vezet. Míg haladunk két oldalt magas fa asztalok, amiket ugyan csak márvány díszít, ezek mögött koboldok ülnek, és dolgoznak. Az asztalnál Hagrid megszólal.

-Jó napot! Mr. Potter szeretne pénzt kivenni.-mondja az óriás. A kobold felemeli a fejét, lerakja a lúdtollát, és összekulcsolja a kezét az asztalon.

-És láthatnám Potter úr széfkulcsát?-kérdezi, mint aki nem hiszi el, hogy igazat mondunk.

-Oh. Egy pillanat.-elkezd kutakodni nagy szőrme bundája zsebeiben. Ahogy kotorászik igen furcsa hangok szűrődnek ki a zsebeiből. Meg mernék esküdni, hogy még egy kacsát is hallottam.-Áh meg is van!-nyújtja a kulcsot a kobold felé.-Ezt pedig....-itt egy levelet ad oda  neki-....Dumbledor küldte, hogy hozzam el a hétszáztizenhármas széf  tartalmát.-a kobold bólint.

-Ampók!-szólítja egyik társát. A kis  fekete hajú kobold odalép felettese mellé, és mélyen meghajol várva a  parancsára.-Vidd az urakat, és a hölgyet a két széfhez.-utasítja.

-Igen uram!-meghajol, és felénk fordul.-Uraim, hölgyem kérem kövessenek.-egy csilléhez megyünk. Hagrid előre, Harry velem együtt hátra ül. Iszonyat gyorsan hasítunk. olyan gyorsan mintha egy bálnát üldözne egy torpedó. Sötét alagutakon haladtunk keresztül. Mi nem, de az óriás rosszul lett. Nem hányt, de nem nézett ki jól. Megérkeztünk először Harry széfjéhez. A kobold kérte a kulcsot, és kinyitotta az ajtót. Harryvel elámultunk. Annyi pénz volt ott, hogy hihetetlen.

-'Jer Harry segíts ebbe az erszénybe rakni egy kis pénzt.-a fiú készségesen odament, és elrakott egy kis bőrerszénybe pénzt. Annyit amennyi körülbelül elég a tankönyvekre, és még marad is neki ha kell.

-Elena!-szólít meg a sebhelyes fiú.

-Igen?

-Nem...nem akarom, hogy....hogy azt hidd...Én adni szeretnék neked is belőle.-néz rám szégyenkezve a fiú.