A lány /Befejezett/

,,Büntetés" (13)

-Az a furcsa Mr. Weasley, hogy miért nem a klubhelyiségükben vannak, és csinálják a leckét, ehelyett egy poros tanteremben folytatnak eszmecserét.-mondja egy halk, mégis rémisztő hang.

Egyszerre válunk mozdulatlanná. Ha most ez az akire gondolok akkor nekünk végünk. Először én eszméltem fel. Lassan fordítottam oldalra a fejemet. Harryék mozdulatlanok maradtak. Várták az én reakciómat. A fejem már elérte az ajtót, viszont tekintetem csak nagyon lassan követte. Az ajtóárnyékában egy fekete taláros alakot láttam. Följebb haladva a hozzátartozó arc is a látóterembe került. Szája egyenes ívben összepréselve, éjfekete szeme haragosan csillogva díszelgett arcán. Bőre mint mindig sápadt volt, és ez nem a gyér fényben megvilágított szobának köszönhető.

-20 pont a griffendéltől!-szólal meg egy kis hallgatás után. Látom Harry már vissza i szólna, de nem hagyom, hogy még több pontot veszítsünk. Tiszta Hermione leszek.

-Elnézést kérünk professzor. Már megyünk is!-mondom neki, mire nyomatékot adva a szavaimnak elkezdek felállni a padról.A többiek is észbe kaptak a bambulásból, és velem együtt indultak el kifelé a teremből. Persze Piton miért is hagyna szó nélkül bármit.

-Goldman! Maga velem jön!-úgy éreztem. De most mit csináltam?

-Semmit sem csinált!-kezdi Ron. Jajj nekem ne!

-Igen!-bólogatott Harry, szemében mérhetetlen haraggal.-Ha őt meg akarja büntetni a semmiért akkor minket is meg kell!-állítja Harry. Ennek nem lesz jó vége!

-Még 20 pont a griffendéltől! Akar még többet veszíteni Potter, és egész este mocskos üstöket pucolni, vagy be tudja végre fogni a száját?! Elvégre még a ,,kiválasztott" sem tehet ,meg semmit büntetés nélkül. Nálam legalábbis nem!-Harry kezei ökölbe szorultak. Nem sok választhatja el a teljes kiborulástól.

-Mennyetek.-mondom nekik. Értetlenül néznek rám.-Én megleszek.-nézek határozottan a szemükbe. Mikor észre veszik, hogy nem tágítok, kelletlenül megadják magukat. Hermionénak hála a fiúk egy hang nélkül indulnak vissza a griffendél klubhelyisége felé. Bár még a folyosó végéről kapok Harrytől egy biztató, féltő pillantást. Majd eltűnnek a szemem elől. Vissza fordulok Piton felé, és várakozóan nézek rá, várva most mi lesz a büntetésem.

-Menjen fel a torna ruhájáért, és jöjjön a harmadik emeleti folyosó nem, ismétlem nem tiltott szakaszára. Ott várom. Szedje a lábait!-parancsol rám. Ledöbbenve fordulok meg, és teszem azt amit mond.

Teljesen a gondolataimba merülve haladok a folyosókon. Mégis honnan tudja, hogy tornázom? Vagy mit akar ezzel elérni? Az lenne a nagy büntetésem, hogy torna ruhában kell felsikálnom a padlót? Vagy a Harrynek szánt büntetést kell elvégeznem. Bár élvezném, ha úgy mint múltkor bájitalt főznénk. Persze úgy, hogy ne álljon bele egy kés a lábamba. Ha már itt tartunk! A kenőcs rengeteget segített. Meg persze a gyógyszerek. Kicsivel több mint egy hét alatt rendbe is jött. Teljese beforrt. Még heg sem maradt. Jó hát mit csodálkozok! Ez egy varázs világ. Itt minden van. Szó szerint értve.

A klubhelyiségben Harryék észre vesznek, és egyből lerohannak.

-Na mi van? Mit kell csinálnod?-kérdezi Harry aggódó, mérges tekintettel. Az utóbbit gondolom innen is Pitonnak címezve. Elmondjam mire kért? Mert még én sem tudom igazán mire kell a ruha. Azt gondolnák Piton egy szadista.

-Azt mondta jöjjek fel a kabátomért. nem tudom mire kell.-hazudok nekik. Egy kicsit lelkiismeret furdalásom van. Ők mindent elmondtak ami az utóbbi időben történt velük. Én meg persze egy ilyen kis apróság miatt hazudok. De azzal nyugtatom magam, hogy ha vissza jöttem erről a valamiről, és nem lesz túl fura elmondom nekik az igazat.-Sajnálom, de sietnem kell. Az kéne még, hogy egész este esetleg padlót sikáltasson velem miközben az a macska mániás bolond hablatyol nekem a jobbnál jobb diákokat kínzó módszeréről.-forgatom meg a szemem.