Szerelemre Épülve ✔

4. Érzések

Tegnap sikerült felhúznom magam, de ma reggelre enyhült a helyzet. Kicsit félek ányától, hogy mennyire fog leordítani ha lemegyek. Rendesen bűntudatom van, amiért így beszéletem anyával tegnap a semmiért.. mindegy, majd megoldjuk valahogy.

Tulajdonképpen tegnap a semmiért írtam meg a házim, mert, hétvége van. Na mindegy. Ebből is lászik, milyen összeszedetlen vagyok.

Mivel nem terveztem mára semmi különöset, ezért impróznom kell valamit, mert halálra fogom unni magam. Apa nincs itthon szokásosan. Most is egy külföldi utazáson van. A hugom elment egy pár napos kirándulásra az egyik barátnőjével, és annak családjával.

Ha minden igaz, akkor ketten vagyunk itthon anyával. Még egy indok, amiért félnem kéne. Nem rég keltem, szóval reggeliznem kell. Úgylátszik a sors nagyon szeretné, hogy lemenjek.

- Felvettem egy papucsot és elindultam le, szépen lassan -
Hmm.. furcsa. Amikor anya itthon van, akkor mindig nagyon hangosan beszél "magában", olykor még engem is megkérdez, hogy milyen díszítés legyen a ruhán. De most néma csend.

- Lementem a lépcsőn -
Tényleg senki, sehol. Na vájunk csak. Ott van egy cetli anya asztalán. Elég könnyű volt kiszúrni, mert mindig gyönyörű rend van azon az asztalon (kivéve akkor, amikor anya ott dolgozik, mert akkor hatalmas a kupi).

- Felvettem a cetlit -
Azt írja, hogy:
-------------------------------------------
Ma bent dolgozom. Egyél valamit, dugig van a hűtő. Mivel átmegyek egy barátomhoz egy közös munkán dolgozni, ezért mint te is rájöttél egyedül leszel ma a házban. Igyekezd nem felgyújtani. Ha akarsz átmehetsz az egyik barátnődhöz, hogy ne érezd magad egyedül.
Puszi anya.
-------------------------------------------
Na ez szép. Kicsit örülök, hogy nem kell végighallgatnom, ahogy leüvölt. Egy cetli semmit sem árul el abból, amit bent érezhet a szívében. Úgyhogy mára megmenekültem. Na de egyedül?

Felhívom az egyik barátnőm hátha ráér. *Kitty* Ha jól tudom egyedül ő az, aki nem nyaral meg nem szexbárokban tölti az
*Kicseng, majd felveszi*
- Szia! Mondjad mit szeretnél?
- Hali. Van mára valami programod?
- Igen... a nagybáttyám összeesett, úgyhogy most a kórhában vagyunk.
- Te jó ég! Hogy van most?
- Stabil az állapota, de attól mi még félünk.
- Persze, persze. Figyi, minden rendben lesz! Felfog épülni.
- Nagyon remélem. Viszont most mennem kell, mert egy nővér nem sokára bejön megvizsgálni.
- Rendben. Szia!
- Szia.
------------
Na, hát akkor ez is kilőve. Mást nem nagyon tudok felhívni... hacsak neeem.... *James* ahhj basszus. Eddig olyan simán ment mindig felhívni. Most meg itt ülök felette, hogy mi legyen. Mivel pár utcányira lakik tőlem, ezért akár el is sétálhatnék hozzá, de az még rosszabb lenne. Nemár Mary! Ne csináld! Mi van veled?

Najóhh! Ráveszem magam és felhívom.
*Kicseng, majd egy 2 perc után felveszi*
- Hali, mondjad.
- Szia.. ööhhmm.. van valami programod mára?
- Nem, nincs. Terveztél valamit?
- Nem nagyon, csaaak.. gondoltam felhívlak, mert unatkozom. Neked valami ötlet?
- Hmm. Nem tudom. Mozi? Ha jól tudom ma adnak valami jó filmet. Jó kis horror. Ha gondolod oda bújhatsz, ha megijedsz *huncut nevetés*.
- Ömmh ja jó. Öhm. Nekem oké.
- Akkor megbeszéltük, de remélem tudod, hogy vicceltem.
- Ja persze, persze. *Itt azt hittem kést szúrtak belém*. Mikor adják?
- 16:00
- Oké, benne vagyok.
- Akkor ott tali. Bye!
- Szia.
--------------

Huhh, hát ez is megvolt. Elég kínos volt az egész, de nem tudok mit tenni. Rohadt furcsa minden, és ezzel tisztában vagyok. Megkéne szűnnie már, mert idegesítő is. Na mindegy

Kiakarom csípni magam most az egyszer.

Egy hosszú kék ruha mellett döntöttem. Lehet kicsit túlzás egy moziba, (sőt nagyon is), de nem érdekel most az egyszer. A sminkem is feltúrbózom egy kicsit. Vörös rúzsot fogok használni, a megszokott kis szájfény helyett.

Miután felöltöztem, eléggé durván úgy néztem ki, mint egy igazi nő. Kíváncsi keszek James reakciójára. *ÁLLJ* Én még reggelizni sem reggeliztem. Gyors bekapok egy műzlit és azzal elvan intézve.

*Műzli után*
Na mostmár éhes sem leszek. De ezután szomorúan néztem rá az óramra, mert még 1 óra volt az indulásomig. Addig még írok a blogomba valamit. Igen, kicsit durva lehet, hogy egyszerre vezetek naplót és blogot, de ez van.

(Sztorin kívül)

Sziasztok! Gondolom most utálhattok, hogy a "nagy pillanat" előtt hagytam abba, de már így is elég hosszú lett a mostani rész. Mivel holnap hétfő, ezért ne nagyon számítsatok részre egészen péntekig, de majd meglátjuk. Addig is legyetek jók, és bye! :)