Szerelemre Épülve ✔

10. Magyarázat

Miután James megnyugtatott, próbáltam elmondani, hogy mit láttam.
- É-én láttam a-apámat egy másik nővel smárolni és.és..
- Mi.a.fasz? Mary ez komoly?
- Nem tom hogy vagy vele, de én nem viccelődnék ilyenekkel.
- Jó, jó igazad van. Sajnálom kicsim. Nem-nem akarom ezt elhinni.
- Én se.
- Apáddal miután hosszú időn át olyan jóba voltam, meg voltunk, kiderül, hogy megcsalja anyukád.
-*szipogás*
- Figyelj. Én teljes mértékben hiszek neked. De egy kérdésem lenne.
- Hallgatom.
- Egészen biztos vagy benne, hogy apukádat láttad és nem valami idegen palit akivel összekeverted?
- Nem James. Én őt láttam. Azt a borostás arcát a mandula formájú barna szemeivel és hajával, bárhol felismerném.
- Ohh.. értem.

Ez a kisebb beszélgetés után csendben öleltük egymást. Nagyon kívántam még mindig Jamest, de jelen pillanatban nem erre figyeltem.

- Nem akarlak zavarni semmiben, de.. haza kéne mennünk. Későre jár. Egész délután kint voltunk.
- Igazad van. Haza kísérsz?
- Nekem jobb ötletem van. Mi lenne ha nálam maradnál?
- Uhh ez jó ötlet. De.. nem zavarnám a szüleid?
- Dehogyis. Lent nyaralnak Balatonon jelenleg. Egyedül lennénk. Csak mi ketten. Romantikusan.
- Benne vagyok. De elöbb szólok anyának.
- Okés.

*Kicseng, majd felveszi*
- Szia kicsim. Későre jár. Nem kéne már itthon lenned?
- Szia anya. Dehogynem, de ma Jamesnél alszom.
- Ohh értem.
- Holnap együtt megyünk suliba és majd hazamegyek utána. Okés?
- Rendben. Érezd jól magad Jamesnél. Majd azért védekezzetek. *huncut nevetés*
(Itt elégge kipirultam)
- Mi a szar anya? Ittál?
-Csak egy nagyon kicsit. Tudod ez ilyen előünnepség, hogy a lányom nemsokára 16 éves lesz.
- Értem anya. Viszont most búcsúzom. Puszi, szeretlek!
- Én is kicsim. Szia.
*Hívás vége*

- Na mi volt?
- Hehe. Semmi... itt aludhatok.
- Szuper.

Ezután elbeszélgettünk az ilyen szokásos dolgokról, mint például jövőbeli célok, ilyenek. Vicces és tartalmas 15 perc volt, mire hazaértünk Jameshez (gyalog). De utána félbeszakadt, mert bementünk az ajtón, majd nekem esett. Én nem nagyon értettem a helyzetet, hogy mi ez így hirtelen. Úgyhogy óvatosan ellöktem magamtól.

- Figyi. Ne ha- kezdtem volna, de rátette a kezét a számra.
- Te ne kérj bocsánatot. Én vagyok a hibás, mert nem bírok magammal. Ígérem, többet nem fordul elő. Most gyere és igyunk egy jó meleg teát, mert rendesen átfagytunk.
Most a szokásosnál hidegebb volt. (Persze).

- Megnézünk valami jó filmet?-kérdezte
-Tőlem. Milyen filmet?
-Hmm. Valami romantikusat a te kedvedért?
- Ne haragudj, de nincs kedvem most a romantikus dolgokhoz-mondtam, majd legördült egy könnycsepp a szememen, amin én is meglepődtem. Egyáltalán nem akartam volna sírni, de mégis legördült ez a könnycsepp.
- Jézusom. Ne csináld. Ne haragudj. Nem akartam felhozni megint.-mondta,majd megölelt. Csendben csak szippantottam be az illatát és nem szóltam semmit.

(Sztorin kívül)
Sziasztok! Ma 2 résszel is jelentkeztem. A 2. rövidebb lett. Hamarosan köv. rész. Bye!