Szerelemre Épülve ✔

6. Gondolataim

*Alvás közbeni álom*
- Szia James! Mi járatb-
- Hagy már békén. Semmi közöm hozzád. Elegem van a hisztieidből. Ezentúl nem ismerjük egymást!
- M-mi???
- Jól hallottad. Most pedig takarodj.

Ezután lerogytam a földre, és sírtam. Sírtam, egészen a halálba. Mert elájultam.

*Álom után*
Jézusom! Mi a franc? Hogy álmodhattam ilyet? Lehet túlságosan is az agyamra ment az egész incidens Jamessel. Nem sokat tudok arról, hogy mi lesz ezután, de egyet biztos: Ki kell békülnöm vele.

Ezután keltem volna ki az ágyból, de megláttam, hogy csörög a telefonom. James az. Na ne. Biztos, hogy nem veszem fel. Tudom azt mondtam, hogy kibékülök vele, és ez így is lesz csak még nem most. Most még nem állok rá készen így reggel.

A csörgés ezután abbahagyódott. Amikor ránéztem a képernyőre, akkor kikerekedtek a szemeim. Mi van? 10 nem fogadott hívás? 30 olvasatlan üzenet? Jó asszem megyek meghalni. Mennyi ideje van ennek?

Mindegy megfogtam, és megnéztem az üzeneteket:

1. Kérlek ne haragudj!
2. Nem tudom mivel idegesítettelek fel, de ne haragudj!
3. Nem bírok haragban lenni veled, így 11 év után.
4. Válaszolj!
5. Vedd fel!

És így tovább.
Annyit írtam neki, hogy:

- Szia. Ne haragudj a tegnapiért. Nem akartam így elrohanni. Viszont most megyek. Reggelit kell csinálnom. Szia!

Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyit fog keresni. A még viccesebb, pedig, hogy azt hittem haragszik és szóba se fog velem állni. Mindenesetre tényleg mennem kell kaját csinálni magamnak.

Anya közben írt, hogy egy egész hétre elment "dolgozni" egy másik városba, így csak egy hét múlva jön haza. Na de mi a jó eget fogok én addig itthon csinálni? Egy napot próbáltam meg normálisan eltölteni a barátaimmal, annak is az lett a vége, hogy hülyét csináltam magamból, és majdnem megöltek. Komolyan mondom imádom az életem.

Na de először a reggeli! Asszem van itthon tojás, úgyhogy csinálok magamnak rántottát.

*Kaja után*
Kiötlöttem, hogy mi lenne, ha elmennék sétálni, és kiszellőztetni a fejem. Tehát megfogtam a kulcsom, füllhallgatóm, telefonom, bezártam az ajtót, és elindultam a "nagy világnak". Beraktam egy jó kis zenét:

Csak mostanában szoktam ilyen "depis" zenéket hallgatni. Valahogy minden szar, de én próbálok pozitív maradni.

"Na hajrá agy, próbálj kiszellőzni" Mondtam magamban, de sajnos ez nem így ment. Sajna elkellett gondolkoznom, hogy mi legyen. Már nagyban a gondolkodás közepén voltam, amikor megpillantottam Jamest. Nem fogjátok elhinni ezután mi történt..

(Sztorin kívül)
Hali! Tudom genya vagyok, de ne öljetek meg. Hamarosan kövi rész! Hali!