Veled Együtt! Martinus ff.

33.

*Amina Szemszöge*

Egy hétig ki kellett bírnunk a sulit de legalább újra együtt vagyunk. Elizabeth elment az osztályból és a helyére átjött Bella aki nagyon örült hogy Elizabeth elment így Marcus mellett lehet. Nem mint ha egész nap nem lennének együtt. Bár én is imádom hogy Martinus mögöttem ül így bármikor kérdezhet valamit. De jön a tavaszi szünet egy hét jeee. Bár több is lehetne de azért ennek is örülni kell.

Szia Tinus! - köszöntem neki
Szia Ami! - nézett rám komolyan
Mizu? - kérdeztem
Gondolkodok azon hogy egy mondatot hogyan fogalmazzak meg úgy hogy számodra ne legyen undorító. - mondta
Miről lenne szó? - kérdeztem
Hát arra gondoltam hogy ma anya meg apa elmennek egy nagybevásárlásra és gondoltam ellehetnénk egy kicsit. - mosolygott azzal a perverz arcal együtt
Felőlem. - mondtam
Komoly? - nézett rám furán
Végülis az első már megvolt szóval. - nevettem
Akkor ma este. - mondta Martinus
Marcus? - kérdeztem
Hát úgy gondoltam hogy ő majd elmegy Bellával valahova de mint kiderült át mennek hozzájuk és tudod mi lesz.
Igen tudom. Az emberek erre csak azt tudják mondani hogy "Tavasz van". - nevettünk egyszerre

Haza érve Martinus már nagyon várta szerintem hogy szülei elmenjenek végre.

Anya tudod nem muszály sietni nehogy valami ki maradjon. - mondta Martinus
Ne csináljatok semmit. - mondta Anne
Ah nem lesz semmi. - mosolygott Tinus rám
Remélem is. Sziasztok. - köszöntek el
Na Ami kezdjük? - nézett rám Martinus
Várjál már még ki sem mentek a kapun tudod milyen Anne mindig itt hagy valamit. - nevettem
Bocsi csak otthagytam az asztalon a kulcsom, már itt sem vagyok. - futott ki Anne
Jók a megérzéseid. - nevetett Martinus
Köszi. - mosolyogtam
Na várjál. - kapott fel. Indulás dolgunk van. - nevetett majd felvitt
És igen megtörtént. Jobb volt mint a többi mert mostmár Martinus kedvesebb és féltőbb volt.
Még egy menet? - kérdezte Martinus
Várjál. Ssss. Hallottam valamit. - mondtam
Mit? - kérdezte
Fogalmam sincs. - mondtam. De felőlem mehet.
Oksi. - ugrott rám
Kb. 2 perc után lihegve full vörösen néztük egymást. Amikor hallottunk egy ajtó hangot.
Basszus haza értek. - néztem Martinusra
Neem az nem lehet. - mondta
Akkor ki ez? - kérdeztem
Nem tudom de valamennyire öltözünk fel. - mondta Tinus
Már feljebb öltöztünk amikor kopogtak.
Basszus mi legyen? - kérdeztem
Várjál. Ki az? - kérdezte Tinus
Csak én. - hallottuk Emma hangját
Gyere. - mondta Tinus majd vissza másztunk az ágyba a takaróval takartunk mindent
Gyere. - mondtuk egyszerre
Anya, apa hol van? - kérdezte Emma
Vásárolni. - mondta Tinus
Martinus? Neked miért áll ilyen  össze-vissza a hajad? - kérdezte Emma
Ja csak aludtunk. - mondta Tinus
Hát kb. olyan vagy mint akit megtéptek. - mondta Emma. Ami egyébként igaz volt mert én pár hajszálat biztos kitéptem mivel húztam-vontam a haját.
Pedig csak aludtam. - mondta Martinus
Amina neked is hülyén áll a hajad. Te is olyan vagy mint akit megtéptek. - nevetett Emma. Az én hajam se volt szebb hisz Tinus is húzkodta a hajam rendesen.
Az alvás rondít. - mondtam
És miért ilyen vörös az arcotok? - kérdezte
Semmi-semmi mindjárt csinálok kaját. - mondta Martinus
Oksi. - csukta be az ajtót Emma
Huh ez durva volt. - mondtam majd rádőltem Martinus hasára
Na gyere. - állt fel Tinus
Megyek. - öltöztem fel

Martinus gyorsan csinált kaját Emmának.
Elég volt? - kérdezte Martinus
Igen köszönöm. - mondta Emma
Mindjárt jövök. - ment ki az udvarra
Akkor folytatni kéne. - ölelt át Martinus
Nézzétek hogy mit tudok. - jött vissza Emma mire Martinus gyorsan elvette a kezét a hasamról
Ügyes vagy. - mondtam
Mi felmegyünk. Majd szólj ha kell valami. - mondta Tinus
Oksi. - ment el máshova Emma
Akkor mostmár tényleg folytatjuk? - kérdezte Martinus
Bocsi Tinus de már fáj. Nem lehetne máskor? - kérdeztem
De persze. - emelt fel majd egész nap tanultunk és filmet néztünk.