Most és mind örökké. Yoonseok ff.(Befejezett)

8. rész Huncut Yoongi

Hoseok szemszöge:

Ami óta Yoongi vissza utasított teljesen megváltoztam.  A bulikon csak az ő képeit nézegetem és halál részegre iszom magam. Minden egyes bulin ez ment amíg Yoongi meg nem jelent  Jaehyun buliján. Amikor elkezdett neki táncolni nagyon felment bennem a pumpa. Legszívesebben halálra vertem volna a srácot. Jut eszembe 1-2 faszit meg is vertem eléggé jól amiért bántották a babám. Amikor elmondtam neki mit is érzek iránta lefagyott. Nem mondott semmit. Amikor láttam hogy meglepetteégében nem is fog semmit mondani zsebre vágtam a kezem és eljöttem. Most álljak ott mint egy szál fasz?
Vissza menten a többiekhez és nyomtam tovább a telefonom. Pár percel később Yoongi is belépett a szobába de egy szót se szólt. Csak nézett ki a fejéből és néha-néha rám pillantott. Ahw azok a szemek.

A bulinak vége lett én pedig indultam a kocsimhoz hogy megyek haza.
-Hoseok!- hallottam egy eléggé ismerős hangot majd hátra pillantottam. Yoongi szaladt felém a nagy tömegből. Szegény olyan kis picike hogy alig látszott ki a tömegből csak a kis menta színű hajáról lehetett felismerni.
-Mit szeretnél?
-Én is.- azzal elfutott Jin kocsijához gondolom ők viszik haza.
Mi az hogy én is? Mire mondta?

Egy órával később már a szobámba gondolkodtam ezen hogy mire is értette.
BASSZA MEG! Bevallottam neki hogy szeretem.
"Yoongi nem tudom mi van velem én nem tudok nélküled élni nagyon fontos lettél számomra és nem tudom elviselni ha más hozzád ér én.... Szeretlek."
Akkor erre értette. Ahj Yoongi.

Fél óra múlva már a koli szobája előtt álltam és azon gondolkodtam hogy kopogjak-e  vagy sem.
Mint ha a gondolataimban olvasott volna az ajtó kinyílt és egy kócos hajú Yoongi állt mögötte. Olyan dögös volt. A kócos haj. Álmos szemek. Megzabálom.
-Mit szeretnél Ho...- nem hagytam befejezni a mondatát mert rátapadtam az ajkaira. A lábammal bezártam az ajtót és a fenekébe markoltam. Mit megadnék most azért hogy benne legyek. Már a gondolattól is kiráz a hideg.
Nyelvem bejutást kért amit elsőnek meg is adott. Belemarkoltam a combjába majd felemeltem. Lábait autómatikusan a derekam köré kulcsolta.Óvatosan lefektettem az ágyra majd elkezdtem kényeztetni a nyakát. Szivogattam,csókolgattam amit ő halk nyögésekkel díjazott.
-Hoseok én még.....
-Nyugi babám tudom. Nem itt fogjuk nyugi. Várok rád ameddig te úgy nem érzed.
-Köszönöm.- azzal egy nagyot szívtam a nyakán. Hupsz ennek nyoma marad. Alig tudom magam tűrtőztetni. Nem sok kell hogy lerántsam róla a nadrágot és...
Ahj Hoseok állj le! Még nem. Majd ha ő is készen áll rá.
Folytattam a nyaka kényeztetését amit még mindig aranyos nyögésekkel díjazott.
Ahj megzabálom.
Lerántotta rólam a pólót amin nagyon meglepődtem amit észre is vehetett mert elkezdett kuncogni. Fordított a helyezeten. Ő volt felül.
Elkezdett kényeztetni. Előszőr a nyakamat majd egyre lentebb haladt.

Mi lesz így velem ha ezt így folytatja!?

Elért a nadrágomig majd rámnézett mire bólintottam jelezve hogy szabad az út.
Lassan elkezdte levenni rólam mert tudta hogy kínzott. Komolyan mondom nem ismerek rá. Egy nagyon huncut Yoongival találom most szemben magam. Hány énje van ennek a fiúnak? És én hányat nem láttam még?

Leszedte a nadrágom ami a földön landolt.
Amikor szembe találta magát merevedő férfiasságommal szerintem kicsit meglepődött.
Nem tudom miért hiszen már látta.

Az ajtó zárja kattant. Mind a ketten oda kaptuk a fejünket majd másodpercekkel később Tae lépett be. Na bassza meg. Mindig megzavarnak minket. Ezt nem hiszem el.
-Ohm bocs- mondta Tae majd bement a kis konyhába.
-Ez írtó gáz- vakargatta Yoongi a tarkóját paradicsom vörös fejjel. Egyem meg zavarban van.
-Annyira nem- majd felpattantam az ágyról felöltöztem majd megragadtam Yoongit és húztam magammal.
-Hova megyünk?
-Befejezzük amit elkezdtünk. Csak nem hitted hogy megúszod?- majd elkezdtem nevetni. Neki már nem volt annyira vicces.
-Nyugi nincs otthon senki.-láttam egy kisebb megkönnyebbülést az arcán de nem volt maximális.

Nyugi baba várok rád.