12.rész Megbántás

346 27 0
                                    

Hoseok szemszöge:

Arra keltem hogy valaki édesen szuszog mellettem. Annyira emlékszem hogy elvittem a kedvenc helyemre majd ide jöttünk a koliba és fáradtan bedőltünk az ágyba majd Yoongit ölelve elaludtam. Azt nem tudom hogy ő mikor aludhatott el de biztos nem akkor amikor én.
A zár kattanását hallottam amire Yoongi fel is kapta a fejét. Hát nem aludhatott valami mélyen.
Tae lépett be. Morgott egyet amikor meglátott minket hogy Yoongi az ölelésembe a mellkasomon alszik. Gondolom nem tetszett neki a helyzet.
-Mi a baj Taehyung?- sose hívom így mindig Taenek hívom.
-Semmi.-azzal fogta és bedőlt az ágyába. Pár másodperc múlva már csak a horkolását lehetett hallani.
-Jó reggelt cica-mondtam Yoonginak mert észre vettem hogy felkelt és nyomtam egy puszit a homlokára.
-Neked is Hobi.-azzal kipattant az ágyból.
Mi baja lehet?
Kiment a konyhába majd elkezdett kávét főzni. Én hátulról átöleltem a derekát és a vállába fúrtam a fejem.
-Mi a baj baba?
-Semmi csak álmos vagyok.-fordult meg és egy puszit lehelt az ajkaimra. Úgy megtudnám zabálni azokat a csókolni való ajkait.
Megittuk a kávénkat majd Yoongi elkezdte össze pakolni a cuccait. Gondolom este megy haza az anyukájához. Nem sokat mesélt a családjáról de azt mindenki tudja hogy az apukája elhagyta őket amikor ő még kicsi volt. Milyen rossz lehetett apa nélkül felnőni.
-Baba én megyek haza majd hívlak vagy esetleg jövök.
-Rendben.-azzal oda szaladt hozzám majd egy hosszú ölelésbe vont amit boldogan viszonoztam. De nekem nem volt ennyi elég de nem ám. Rátapadtam az ajkaira majd egy hosszú csók után szétválltunk.
-Sziasztok.-köszöntem bár tudtam hogy Tae vagy alszik de ha fent is van úgy se fog köszönni.
-Szia.

Amikor haza értem nem volt otthon senki. Gondolom mindenki a cégnél van. Anya írt egy levelet amit sose szokott.
"Kaja a hűtőben ha kell valami csörögj.
Puszi."
Ennyi volt. De legalább haladunk. Sose ír levelet.
Felmentem a szobámba majd bedőltem az ágyba.

Kiabálásra keltem. Ki a tököm ordít ilyenkor?
Biztos anya meg apa veszekszik már megint valami baromságon a céggel kapcsolatban. De akikor meghallottam a nevem elkerekedtem a szememim.
-Hoseok is ugyan úgy érdemel szeretet mint Wonho! Ő is a fiad! Attól mert nem ugyan olyan nem tagadhatod ki a családból!-hallottam anya hangját. Miattam veszekednek?
-Dehogy nem! Nézzél már rá! Tele van tetoválásokkal meg piercingekkel! Ez normális szerinted?!
-Hoseok nem ugyan olyan mint a testvére ezt fel kéne már fognod végre! Ő is a fiad!
-NEKEM CSAK EGY FIAM VAN AZ PEDIG WONHO!!
Na jó betelt a pohár. Lerohantam a lépcsőn felkaptam a kocsi kulcsot és már otthon sem voltam.
Nem gondoltam hogy apa ennyire utál hogy már a fia se vagyok. Grr... Mekkora egy paraszt. A saját fiát nem szereti csak mert más vagyok mint Wonho?! Ez szégyen.
Gondolkodtam azon hogy Yoongihoz megyek de most nem vagyok olyan állapotban hogy lásson. A közeli kocsmát vettem célba.

Egy óra múlva már alig álltam a lábamon. Jungkookot hívtam de nem vette fel gondolom Jiminnel van. Vagy már ő is utál mint Taehyung.

Yoongihoz vettem az irányt. Hátha ő lenyugtat.
10 perc múlva már a lépcsőkön próbáltam felmenni kisebb-nagyobb sikerrel.
Berontottam a szobába mint ha otthon lettem volna.
Yoongi rémülten nézett rám. Most mi van nem látott még részeg embert?
Lecsaptam ajkaira. Erőszakos voltam amitől szerintem meg is ijedt mert előszőr nem akart vissza csókolni de amikor bele markoltam a fenekébe nyögött egyet ami nekem szabad utat jelentett. Felkaptam az ölembe majd az ágyra dobtam. Amit egy nyekkenéssel díjazott.
Rámásztam és elkezdtem szívogatni a nyakát ami nyögéseket váltott ki belőle.
Lerángattam róla a pólót majd egyre lentebb haladtam majd mindenhol szívogatni,csókolgatni kezdtem a testét.
Lerántottam róla a nadrágot az alsójával együtt. Próbált ellenkezni de amikor látta hogy semmi esélye abba hagyta.
-Most az enyém leszel.-jelentettem ki majd levettem a nadrágom.
Yoongi arcáról lecsordult egy könnycsepp majd követte a többi is.
Nem érdekelt.
Akkor is az enyém lesz.
Beléptek a fiúk az ajtón majd amint megláttak mire készülök és Yoongi rémült arcát egyből rohantak és leszedtek Yoongiról.

Másnap reggel erős fájdalomra keltem. Mint amikor más napos vagy csak ez durvább volt.
Amikor kinyitottam a szemem Yoongi ágyában találtam magam de Yoongi nem volt mellettem. Hova lett? És egyáltalán mit keresek én itt?
Tae velem szemben ült a saját ágyán és engem nézett.
-Yoongi hol van?
-Haza ment az anyukájához mert nem akart látni.
-Mivan?-kérdeztem majd elkezdtek bevilanni a tegnap este képei.
Apa azt mondta neki csak egy fia van az pedig Wonho.
Leittam magam egy kocsmában.
Ide jöttem.
Yoongit majd nem megerőszakoltam.
-Te szent ég mit tettem?!
-Hát Hoseok nem tudjuk mi arra jöttünk be hogy Yoongi alattad fekszik és könnyezik. Mit gondoltál hogy majd nem megerőszakoltad és a karjaidban fog ébredni vagy mi a faszom?!
-Taehyung fogd már be nem érdekelsz!
-Ha mi nem jövünk Yoongi már nem lenne szűz! És nem a saját akaratából nem hanem MIATTAD! Mit hittél?-kérdezte eléggé mérgesen.
-Tae még magam sem tudom miért csináltam ezt vele! De meg kell vele beszélnem.
-Ch arra várhatsz. Szerinted akar majd látni ezek után? Azt kétlem. Nagyon megbántottad ezzel amit tettél.
-Oké Tae értettem. Felfogtam. De nem fogom feladni!

Azzal felpattantam az ágyról majd kirohantam a szobából.

Most és mind örökké. Yoonseok ff.(Befejezett) Where stories live. Discover now