Most és mind örökké. Yoonseok ff.(Befejezett)

17.rész Csalódás

Hoseok szemszöge:

Haza hoztam Yoongit. A kocsiban a hátsó ülésen feküdt mert nem bírt ülni. Ji Honak ezt soha nem fogom megbocsájtani. És annak se akivel ezt kitalálta. Mivel valószínűleg nem egyedül találta ki ezt az egészet.
Megérkeztünk a házunkhoz. A koliba nem akartam vinni mert nem akartam hogy bárki ilyen állapotban lássa. Majd itt el lesz nálunk pár napig. Iskolába biztos nem fogom engedni majd íratunk az orvossal egy igazolást neki is és nekem is de ilyen állapotban sehova nem mehet.
Felkaptam az ölembe majd felmentem vele a szobámba. Vagyis csak akartam.
-Édes istenem mi történt?-kérdezte anya aggódva.
-Majd később elmesélem de most lefektetem aludni.
Felmentem lefektettem majd szépen betakartam. Elaludt. Csoda hogy tud aludni ilyen állapotban. Még mozogni is alig bír.
Lementem és úgy döntöttem hogy elmesélek mindent anyának. Végül is megígértem neki.
-Hoseok. Mi történt Yoongival? Ugye nem te csináltál vele valamit?-kérdezgetett aggódva.
-Mindent elmesélek.
Úgy kezdődött hogy Jungkook bejelentette hogy Yoongival akar ismerkedni amíg én Taevel elmegyek valahova. Nekem ez már itt gyanús volt de elengedtem és hát most miért ne ismerhetné meg? Este volt egy buli ahol lejátszottak egy videót ahol...-itt egy könny csepp hagyta el a szemem- felvették videóra hogy megerőszakolják Yoongit.. Ájulásig vertem az illetőt majd Lisaval megkerestük Yoongit. Megtaláltuk a legeldugottabb szobába sírva és össze kuprodva. Lisa segített nekem. Össze szedte Yoongi ruháit majd a véres huzatot is leszedte. Én addig megfürdettem Yoongit felöltözettem és most itt vagyunk.
-Te szentséges ég.-ennyi jött ki anya száján a meglepődöttségtől.
-Egyikőtök se megy iskolába. Yoongi azért mert te pedig azért mert most szüksége van rád.
-Köszi anya.-majd megöleltem. Úr isten azt se tudom mikor öleltem meg utoljára anyát. Anya egy kicsit meglepődött de amint kapcsolt vissza is ölelt.
-Majd az orvosnak telefonálok hogy írjon igazolást.
-Köszönöm anya.-azzal el is kezdett csörögni a telefonom. Lisa volt az.
-Szia Lisa.
-Hoseok. Baj van!
-Milyen baj?-kérdeztem aggódva.
-Gyere vissza a buliba.
-Indulok.

Lisa szemszöge:

Még jó hogy már Ji Ho halál részeg volt és pont elcsíptem a beszélgetését. Azt hittem rosszul
hallok.
Hoseok pár percen belül már itt is volt.
-Hoseok azt hiszem tudom Ji Ho kikkel csinálta ezt.
-Lisa mondjad már kezdek nagyon ideges lenni.
-Jungkook és Tae-mondtam ki majd össze szorítottam a szemem.
Hoseok arcán a düh és a csalódás egyben megjelent. Annyira sajnálom. Az elmúlt napokban annyi fájdalmat kellett átélnie Yoongival. A fiúk mindig csak bántották őket. Vagy is inkább csak Jungkook meg Tae.
Egy szempillantás volt és Hoseok már a tömegben kereste szerintem Jungkookot és Taet.
Ajajj ennek nem lesz jó vége. Hoseok után futottam de már nem találtam sehol.
Bassza meg.

Hoseok szemszöge:

Nagyot csalódtam Jungkookékban. Tudtam hogy nem bírják Yoongit de hogy ezt tegyék vele az volt a legrosszabb gondolatuk. Mostantól vége a barátságungnak. Ezek után ne is számítsanak rám. Yoongi pedig biztos hogy nem lesz Taevel egy szobában.
Megláttam őket. Éppen iszogattak meg nevetgéltek. Nem sokára nem lesz vigyor a képükön. Oda rohantam Jungkookhoz majd bevertem neki egyet amitől földre esett.
-MOST JOBB NEKED?! HM?! JOBB?!-kiabáltam a képébe. Nagyon meg volt lepődve. Kibaszott nagyot csalódtam bennük.
Nam és Jin egyből rohantak oda hogy keszedjenek Kookról de ellöktem őket. Nem állíthatnak meg.
Rá ültem Kook derekára és ott ütöttem ahol tudtam. Nam és Jin újra megpóbálkozott és most sikerült is nekik.
Kook felült majd a kicsattant szájához kapta a kezét majd elkezdett nevetni.
-MI OLYAN VICCES BASSZA MEG?! JÓL ESETT HOGY EZT TEHETTÉTEK YOONGIVAL!? HM?! JÓL ESETT?! FELEJTSETEK EL ENGEM EGY ÉLETRE!-azzal kirántottam magam Nam és Jin szorításából majd kiviharoztam a házból. Ezek után nem akarok velük egy légtérben lenni. Tae most megúszta. De legközelebb nem fogja.

Yoongi édesen szundikált az ágyamban mire haza értem.
Mennyi fájdalmat kell elviselnie.
Lementem inni egy pohár vizet majd zokogásra lettem figyelmes az emeletről.
Gyorsan felrohantam és Yoongi össze kuporodva ült az ágyamon fejét a térdére hajtva.
-Szerelmem itt vagyok shhh.-mondtam majd hátulról megöleltem.
-Hoseok ha el akarsz hagyni mert nem veled szexeltem előszőr akkor nyugodtan.-majd megint elkezdett keservesen zokogni.
-Yoongi. Én ugyan úgy szeretlek mint eddig. Ez nem fog változtatni semmin. És amúgy sem te tehetsz erről.
-Szeretlek Hoseok.
-Én is Yoongi. Én is.

Jungkook szemszöge:

Nem gondoltam hogy ilyen hamar kiderül majd hogy mit csináltunk.
-Jungkook mi volt ez az egész?-kérdezte Jimin aggódva. Ahj istenem ő teljesen kiment a fejemből.
-Majd elmesélem Chim.-mondtam majd indultam volna a hűtőhöz hogy le jegeljem a sebeim de Chim megragadta a csuklóm és vissza rántott.
-Nem Kook most elmeséled szépen.-majd leültetett a kanapéra és leült mellém.
Huh ez hosszú lesz.
Elmeséltem Chimnek mindent amit tudnia kell. Teljes sokkban ült mellettem. Meg se tudott szólalni.
-Jungkook. TE NORMÁLIS VAGY?!
-Nem nem vagyok. De már megbántam.
-Hát ezt bánhatod.-mondta flegmán. Jajj ne csak ő ne haragudjon meg.
-Jungkook bocsánatot kell kérned Hoseoktól de főleg Yoongitól. Elvettétek tőle amit már soha nem kaphat vissza. Ráadásul nem azzal csinálta akivel ő szerette volna. Jungkook te ezt hogy gondoltad? Biztos hogy nem fognak megbocsájtani de legalább ne legyen lelki ismeret fúrdalásod.
-Jimin te ezt nem érted. Ha Hoseok meglát halálra ver. Te is ismered.
-Igen ismerem. De bocsánatot kell kérned.
-Igen tudom. De majd valamikor.-azzal felálltam majd otthagytam a gondolataival Chimet. Teljesen igaza van. Hogy gondoltuk ezt az egészet? Hogy majd az ölelésünkbe fog futni? Biztos kibaszott nagyot csalódott bennünk. Nem hiszem el hogy lehettünk ekkora parasztok?!
Megkerestem Taet.
-Hát veled meg mi a fasz történt?-kérdezte csodálkozva de a hangján már lehetett hallani hogy be van baszva.
-Hoseok.
-HOGY MI?!-úgy érzem erre az egy szóra teljesen kijózanodott.
-Hoseok megvert. Kiderült hogy mi is benne voltunk. Azt mondta felejtsük el őt.
-Jesszusom ha téged így megvert mi lesz velem?-kérdezte kétségbe esetten. Hát nem tudom Tae.
-Figyelj Tae. Bocsánatot kell kérnünk tőlük.
-Te hülye vagy? Meglát minket és halálra ver.
-Igen tudom. De így legalább tisztázhatjuk a lelkiismeretünket.
-Igaz.-azzal lehúzott egy felest. Nem hiszem el. Hogy tud még most is inni?!
-És mikor akarsz tőle bocsánatot kérni?
-Nem tudom de nem csak tőle ha nem Yoongitól is ugyan úgy bocsánatot kell kérni.
-Na azt már nem. Elvette a legjobb barátunk.Ezt kurvára megérdemelte.
-Nem Tae. Kurvára nem érdemelte meg. Elvettünk tőle valamit amit soha nem kaphat vissza.
-Én se kaphatom vissza a barátom!
-De azt magunk miatt.
-Jó Kook. Nem érdekel a véleményed. Én nem fogok a kis szüzikétől bocsánatot kérni. Ja bocs már nem szűz.-azzal elkezdett röhögni majd elment. Komolyan mondom ez tiszta hülye.
Ő akár hogyan gondolja én akkor is bocsánatot kérek Hoseoktól és Yoongitól is.

Akár hogyan is nem bírom azt a gyereket...