Felelőtlenség ára [S. M.] [C.C.] ✔️

12.

Egy kis időutazás történt. Najó, kicsit nagy időutazás. Augusztus eleje van. Én pedig itt vagyok Olaszországban a tengerparton. Nagyon meleg van, így nemsoká be is megyek a vízbe. Szüleim is ott vannak, éppen egymásra csapkodják a vizet. Élik a gyerekkorukat... már nem is annyira gyerekek. Apának pont a múlt héten volt a szülinapja, akkor lett 36 éves.

Magyartanárhoz már egy ideje járok, és nagyon szeretem. Hétfőn, szerdán és pénteken látogatom meg a fiatal nőt, mindig másfél órára. A kb. 20 éves csaj magyar anyanyelvű, de kiköltözött New Yorkba. Katának hívják. Mindig megértjük egymást, és segít mindenben. Tudom, hogy egy hatalmas nagy Shawn Mendes rajongó, de nagy szerencsémre tiszteletben tartotta azt, hogy én nem a szüleim magánéletéről szeretnék beszélni.

A nyár közepén, nagyjából július környékén anyáék beleegyeztek abba, hogy suliba járjak. Vagyis, viszlát magántanulás! Egy közeli suliba kezdem meg a 10. osztályt, New Yorkban. Ezzel bele kellett egyeznem abba, hogy Amszterdamba sokkal kevesebbet megyek, és hogy nem fogok tudni mindenhova velük menni. Ezeket a dolgokat én egyáltalán nem bántam. Az osztályfőnökömmel még nem találkoztam, a jövendőbeli osztályom pedig csak akkor fogja megtudni, hogy egy osztálytársuk lettem, mikor kicsit késve az első napról belépek a terembe. Miután hazaérünk Olaszból, ami mellesleg már holnap megtörténik, be fogok menni az iskolába, és akkor fogja elmagyarázni az ofő, hogy mit és hogyan is csináljak az első nap. Emiatt már nagyon izgatott vagyok!

A Youtube karrierem egyre feljebb megy, már a csatorna elérte a 2 millió követőt, Instán 4,8 millió követővel rendelkezek. Ez nagy részben a szüleim érdeke, rengeteget reklámoznak az oldalukon. A hatalmas fanok meg nyílván kíváncsiak az illetők lányára.

A tenger miután eléggé felforrósodott a bőröm, hideg volt. Kavicsos tengerparton voltunk, a szállásunk 200 méterre. Rengeteg képet is készítettünk, ezek közül renegteg olyan is van, ami nagyon tetszik. Nem szokásom az 'állandóan minden pillanatomat megosztom' féle. Kevés képem van fenn instán, a két kezemen meg tudnám számolni, mennyi.

Anyáékhoz beúsztam, apa fel is kapott a hátára. A nyakába szorosan kapaszkodtam, attól félve, hogy leesek a hideg vízbe. Egy kicsit hátra is dőlt engem szivatni, amin ők nagyon nevettek. Én meg inkább féltem...

A szállásunkon alig vagyunk, minden percünket a parton töltjük. A nyaralás annyira gyorsan eltelt, hogy mire észbe kaptam, már a repülőtér felé haladt a taxi. Jöttek a biztonsági őrök, és a rajongók is. Nekünk sietnünk kell. Áhh, csak a szokásos.

New York este gyönyörű. Éppen sötétedett, mire leszálltunk a repülővel. Szüleim szereztek egy taxit, én abban a néhány percben le is zártam a vlogot, amit egyébként még a levegőben megvágtam.

A kocsival elindultunk, én a hátsó ülésen nézelődtem a még este is forgalmas városban. Mindenhol kivilágított plakátok, sárga taxik, hatalmas épületek, rengeteg ember. Itt még hajnalban is él a város. Nincs megállás.

Nem olyan későn értünk haza, így még volt erőm ahoz, hogy a kiköszönésemet még belevágjam a videóba. Ezzel együtt végeztem is vele, így elkezdtem feltölteni. Amint készen lettem vele, át is léptem instára, ahova feltettem az egyik kedvenc képem. A többit csak a történetembe.

—————————————————————
Instagram:

563 294 likes

ashley.mendes Summer vibes☀️

—————————————————————

Reggel korán kellett kelnem, hiszen megyek a suliba beiratkozni. Szüleim nem jöttek velem, nekik a mai nap Philadelphiába van koncertjük, de Mr. Phillips mielőtt őket elvitte volna a reptérre, elhozott a suliig. Apa adott nekem pénzt taxira, meg ha esetleg előtte szétnéznék a városba, egy kis költöpénzt is nyomott a kezembe. Elköszöntem tőlük, és miután becsuktam a kocsi ajtaját, az autó elhajtott. Szembenéztem a hatalmas épülettel, ami elém tárult. 9:00-ra lett megbeszélve az irodában a "találkánk" az osztályfőnökkel és az igazgatóval a 12-es teremben. Addig van 5 percem. Így a megindultam az iskolámba.

A portásnak illedelmesen köszöntem, mire biccentett egyet. Gondolom tudta ki vagyok és mit keresek itt. A megbeszélt termet nem volt nehéz megtalálni, a bejárati ajtóval szemben volt. Senkit nem láttam az épület hatalmas aulájában. Körbenéztem. Kettő emelet volt még a fejem felett. A korlátok feketére voltak festve, ha jól láttam, vasból készülhetett.  A falak hol sárgára, hol fehérre voltak festve, ami nyugtatóan hatott rám. Miközben végigsétáltam az említett helyen, a cipőm hangos kopogást hallatott. Ez nem lett volna hangos, de a síri csöndben mégis annak hallatszott. Ez egy kicsit zavart.

Az ajtó előtt kicsit megtorpantam, aztán egy nagy levegővétel után kettőt kopogtam.
-Gyere! -hallatszott bentről, én pedig kicsit megkönnyebbülve benyitottam. Egy hatalmas íróasztal volt a szoba közepén, az ablak alatt egy hosszabb barna kanapé húzódott meg. Két férfi tartózkodott a szobában, az érkezésemre felkapták a fejüket.
-Jónapot! Beirtakozni jöttem. -köszöntem itt is kedvesen, mire az egyik az asztal előtti székre mutatott, ő maga pedig velem szembe ült le.
-Mr. Henderson. -mutatkozott be.
Elém tolt egy papírt, amit alul alá kellett írnom.
-Az osztály nem tudja, hogy új osztálytárs érkezik. Erről nem is terveztem nekik szólni. Legközelebb eslő nap találkozunk, szeptember elsején. Fontos, hogy 8 óra után érkezz, és a 117-es teremben várunk majd. Osztályfőnöki óra lesz 4 darab, lesz időd a többieket megismerni. -darálta el, én pedig a fejemben jegyzeteltem.