😍5😍

8.1K 155 4
                                    


Már a vásárlás óta eltelt egy hét és azon kívül hogy Wesley minden nap másik lánnyal smárolt, semmi különös nem történt. A suliban mindenki a mai bálról beszél. Én természetesen Lorival megyek és egy kicsit izgulok. Ma suli után megbeszéltük hogy nálam készülődünk. Most értem haza,és az első utam a konyhába vezetett, ahol egy fecnit találtam a konyhapulton amire ez volt ráírva: Találkozóm van kicsim,majd csak holnap érek haza. Kaja a hűtőben, jó bálozást.Szeretlek,anya❤️.
Szuper. A hűtőhöz sétálok,kiveszem az anya álltal készített ételt, egy tányérra teszem, majd kiveszek egy üveg colát és felcaplatok a szobámba. Ledőlök az ányamra, a számhoz emelem az ételt de pont elkezd csörögni a telefon. Megnézem ki az aki megmeri zavarni az étkezésemet, az a valaki Lori volt.

-SZIA!!!!!-ordított a telefonba.
-Szia,miért üvöltessz?-kérdeztem.
-Engedj be mert sok a dolgunk.-mondta, majd csengetést hallottam. Gyorsan lefutottam a lépcsőn, kinyitottam az ajtót és beengedtem az ugráló barátnőmet.
-Bálba megyünk!!!..hamupipőkék leszünk.-mondta majd a nyakamba ugrott.
-Te nagyon izgatott vagy.-mondtam majd megöleltem, és ő vissza ölelt.
-Menjünk sok a dolgunk. Hip hop...-mondta majd elkezdett felfelé tolni. Beértünk a szobámba majd elkezdtem enni az otthagyott ételt.

-Te hogy-hogy nem izgulsz?-kérdezte, majd leült az ágy szélére.-Hátha Wesley felkér táncolni.-mondta egy fűlig érő mosollyal.-Engem meg Cole.-mondta.
-Micsoda,neked tetszik Cole?-kérdeztem meglepődve.
-Mi?-tedtette a hülyét.-Nem, nem is tudom miből gondolod.-mondta.
-Most mondtad.-mondtam.-Inkább kérje fel a ribancait.-mondtam,majd ittam egy kortyot a colából.-Kérsz?-kérdeztem,a kajára és az üdítőre mutatva.
-Nem kérek köszi.-mondta.-Csak nem féltékeny vagy?-kérdezte.
-Dehogy.-mondtam.
-Dehogy nem.-mondta.-BEVERLY FÉLTÉKENY!!!-üvöltötte.
-Nem vagyok féltékeny.-mondtam.
-Shippellek titeket.-mondta majd egy ilyen gondolkodó fejet vágott.-Legyen mondjuk Weverly, nem Besley. Maradjunk a Weverlynél az jobb.-mondta.
-Na jó, inkább készülődjünk mert 6-kor kezdődik a bál.-mondtam.
Nem tudom mi vonz annyira Wesleyben, lehet az hogy elérhetetlen, vagy csak az a külső, de ez az érzés számomra megmagyarázhatatlan. Nem szoktam zavarba lenni, de mellette mégis a vörös szín uralkodik a fejemen. A gondolkodásom egy párna zavarta meg ami a fejemnek ment, ezzel felporítva az ülő pozíóból.

-Ezt most miért kellett?-kérdeztem a legjobb barátnőmtől.-Figyeltem.-mondtam e hazugságot.
-Igen csak nem rám.-mondta, majd leültetett a fehér sminkes asztalom elé(tudom,kihagytam az első részből ezt nézzétek el nekem).
-Miért te sminkelsz?-kérdeztem.
-Ennyi kijár nekem, ha nem is figyelsz rám.-mondta.-Nyugi szép leszel ígérem.-mondta,majd nyújtotta a kisujját,összekulsoltam az enyémmel majd adtunk egy-egy puszit a másik kézfejére.Ezt az egy hétben fejlesztettük ki. Ez lett a köszönésünk, elköszönésünk és amikor megigérünk valamit a másiknak,ezt szoktuk csinálni.

Lori megcsinálta a sminkemet, én meg az övét. Egy füstös sminket késtített nekem lori, és a számra pedig egy kicsivel sötétebb szín került mint az ajkam eredeti színe.
Én Lorinak egy természetesebb sminket készítettem amit egy halványabb lila rúzsal dobtam fel.

Sminkelés után felöltöztünk majd elkezdtük a hajunkat csinálni.
Lori nem vitte túlzásba,ő csak begöndörítette szőkés-barna fürtjeit.
Én egy csattal felfogtam a hajam kis részét, így megmutatva a ruhát minden oldalról.
Miután ezzel megvoltunk felöltöztünk, majd felvettük a cipőket és mentünk is a suli felé. A bálba,ahol még nem tudtam mi fog történni.......

Sziasztok,köszönöm hogy elolvastátok ezt a részt is,remélem tetszett,nem sokára jön a kövi.Puszi😘

Miért nem hagysz békén?Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon