Tőled függ... (Bakugou x oc) [befejezett]

12. Nem tudhatja meg!

Nem bírtam tovább magamban tartanj azt a rettenetes felfordulást igy muszály volt vele közölnöm.

- Nem mondhattam el neked... mert - nem tudtam befejezni... nem tudtam hogy igazából miért is nem mondhattam el a fiúmnak... annak a suemélynek akiben a legjobban megbízok. Beakartam fejezni a mondtatot mire Tomu megragadta a pulcsim kapucniját és elkezdett futni egy sikátor fele.

Ott várt Kurogiri kapuja amibe beugrottunk es eltüntünk... Bakugou egy idő után utánnunk futott de már késő volt.

Eltüntünk.

- Miért? Nem mondhatod el neki! - vágta a fejemhez Tomu.

- Tudom... - mondtam halkan.

- most pedig menj vissza mert az a srác mindjárt megőrűl, majd még találkozunk... - mondta Tomu majd egy puszit nyomot a homlokomra.

- okés... - mondtam majd beléptem Kurogiri átjárójába.

Katsuki szemszöge

Szétvetett az ideg hogy hova tünhetett Kaguya és az az állítólagos testvére... persze hittem Kaguyának de egyszerűen olyan ismerős volt az az ember ott mellette... de nem jutott eszembe hogy ki volt az.

- Baku - mondta Kaguya mögöttem.
Felkaptam a fejemet és rögtön feléfordúltam...

- KAGUYA!!! - ordítottam majd odafutottam hozzá.

- Hová lettél? - kezdtem el kérdezősködni de ő csókjával elhalgatatott.

Érzékien és lassan csókólt... belevitte az összes szeretetét amit irántam érzett. Miután levegőhiány miatt elváltunk homlokunkat összerakva néztünk egymás szemébe.
Kaguyának olyan gyönyörű égszínkék szeme van... hogy ha lehetne egésznap szemeznék vele.

- Itt vagyok, és nem kell féltékenykedni - suttogta.

- De ki volt akkor ez a személy? - kérdeztem

- ... majd megtudod - puszilt arcon majd megfogta a kezem.
Éreztem hogy valami nyomja a szívét így nem kérdeztem rá, majd úgyis kihúzom belőlle.
Elindultunk haza fele. Én hazakisértem Kaguyát. Viszont elkezdett szakadni az eső.

Kaguya szemszöge

Miután hazaértem megláttam hogy Bakugou ott sétál a szakadó esőben hazafele. Utánna rohantam majd megfogtam a kezénél fogva és berángadtam a lakásba.

- Nehogy már megfázz nekem! - mondtam majd mérgesen néztem rá miközben keresgéltem neki tiszta ruhát. Találtam apa ruháik közt egy fekete pólót és egy szürke térdnadrágot. 

- Tessék ezt veddföl és töröld meg a hajadat mert csuron víz - nyomtam a kezébe egy törölközőt.

- Én addig készítek egy meleg teát.
Ahogy tevékenykedtem a konyhában lattam hogy azért mégis csak szótfogad és nem kell neki ordibálni. Kész is volt a tea amit leraktam elé az asztalra. Mentem volna el mellette mikor végig simítok a haján és érzem hogy ROHADTÚL nem törölte meg hiába mondtam.

- Hajh... Bakugou - fogtam a kezembe a törölközőt és elkezdtem megtörölni finoman a haját. Éreztem hogy sóhajt egy nagyot majd belekortyol a teába.

- köszönöm Kaguya.. - mondta halkan.

- nincs mit - lehajoltam hozzá és nyomtam az arcára egy puszit.

- Húh !!!! - toppant be egy férfi a lakásba és leült a földre.

- Kaguya lécci segí- oh... Bakugou? Te meg mit csinálsz itt? - kérdezte a földön ülő egyed aki nem más volt mint apa...