Ride or Die (BEFEJEZETT)

🌴5🌴

Miután lassan elváltunk egymástól egy kocsi felé bökött amihez elkezdtünk sétálni is. Kb 20 perce ülhettünk az álló helyben lévő járműben amikor Jason megszólalt.

-Itt biztonságosabb mint a garázsban lenni most. Mégis miért jöttél ide? - kicsit idegesen, de tapintatosan kérdezte.

-Talán, mert azt sem tudom, hogy mi lett a legjobb barátnőm barátjával.

-Oké, figyelj így is nehéz lesz elmagyarázni a többieknek, miért vagy itt. Ne tedd ezt nehezebbé. - megfogta a kezem viszont én egyből el is húztam azt.
-Jó. Tudod, mit gyere be akkor. - kinyitotta az ajtókat és magabiztosan nyitott be.

-Srácok ő itt...

-Ohhh mindt tudjuk, hogy ki ő. De mégis honnan tudja, hogy hol vagyunk? - egy rövid fekete hajú srác állt fel a kanapéról, akinek hasonló bőr kabátja volt, mint Jasonnek. Ő maga mögé tolt ezzel védve engem.

-Fogd be David. Nem azért van itt. A múltheti versenyen. Ott voltatok? - még mindig engem védve, a fiúval farkas szemet nézve kérdezte.

-Mit akartok tudni? - egy idősebb férfi lépett közelebb, mikor Jason végre elengedett.

-Logan Holder. Mi történt? - kicsit habozva kérdeztem, mire a férfi végig mért majd ugyanolyan fapofávál folytatta.

-Hallottunk róla, és nagyon sajnáljuk, de nem mi tehetünk a balesetről. Azon az estén nem csak mi voltunk itt. Egy másik motoros banda is ott volt, akik veszélyesek. Annak a fiúnak sok ellensége volt. De biztosíthatlak, nem mi voltunk. - ezt mindvégig a szemembe nézve és egyre közelebb lépdelve magyarázta. Ahha, és ezt mégis, hogy mondjam el Shellynek?!

-Köszönöm. - megkönnyebbülve mondtam, hiszen amiért jöttem, a válaszok megvannak. Elindultam az ejtó felé amikor az előbbi fiú, David elém állt.

-Nem mehet el csak így. - az idősebb férfit nézte aki elgondolkodott.

-Semmi közöm az önök bizniszéhez. Senkinek nem szólok. - védekezve felemeltem a kezeimet.

-Megbízunk benne? - a fekete hajú lány is becsatlakozott.

-Ha elmondta, volna már rég a börtönbe lennék. - Jason hátulról a derekamat ölelte át ami elsőnek kicsit meglepett, de valahogy megnyugtatott a közelsége. Kinyitotta az ajtót és ki is léptünk azon.
-Szóval, elégedett vagy a válaszokkal?

-Nemtudom. Mármint, hálás vagyok amiért egyáltalán elmondtátok, de nem erre számítottam.

-Látod, nem is vagyunk annyira rossz fiúk. - derekamnál fogva(most kivételesen szemből) közel húzott magához.

-Talán.

-Nem vagy éhes? Esetleg elmehetnénk valamit enni.

-Éhezek. - nagyot nevetett mikor kikerekedett szemekkel mondtam.

Egy kis étterem féleségbe mentünk.
Éppen valami nagy baromságról beszéltünk amikor a telefonom csörrent meg.

-Hallo.

-Elizabeth. Mégis hol vagy?! Már fél órája bennt kellene lenned az ügynökségnél. - anya rikácsoló hangon, hetek óta most először szólt hozzám.

-Nem érek rá.-dühösen rányontam a telefont. Éppen egy fotózásról maradtam le, amit természetesen csak anyám erőltetett.

-Mi a baj?

-Semmi csak az őrült anyám. - megvontam vállal mondtam, mintha az olyan természetese lenne. Megfogta a kezem és a szemembe nézett. A szívem hevesen vert ahogy olyan gyönyörű barna szemeivel nélyen a szemembe nézett.
-Néha olyan, mintha az ő életét élném. Mindig azt mondja, hogy ez kell egy biztonságos és megalapozott jövőhöz, amit egyre kevésbé érzek. Pompom lány vagyok, balett táncos, táncos, modell, besegítek anyának a hivatalba és néha bébiszitterkedek is. Persze ebből talán csak a gyerekeket szeretem. A tökéletes életem nem is olyan amilyennek tűnik, hidd el.

-Hűha, elcseszett egy élet. Sajnálom.

-Na és te? Mármint még iskolába jársz, és egy bandába vagy?

-Nem érdekes.

-Számomra az.

-Nem a múlt határoz meg minket. Ez a jelen, úgy alakítom ahogy akarom a jövőm, a múltat már nem tudom.

-Bölcs gondolat. - bólogattam mire mindketten felnevettünk.

Anyukám eközbe folyamatosan hívogatott, de én nem válaszoltam. Csak Jason hangjára tudtam figyelni és a mosolyát nézni. Egyszerűen olyan más volt. Rossz, de mégis kedves. Nagyon gyorsan el is telt az idő mellette és már sötét volt mikor kimentünk az étteremből. Udvariasan ő fizetett, és még az ajtót is kinyitotta előttem.

-Haza vigyelek?

-Ohh nem.......majd sétálok. - gyorsan odelöktem valamit ami persze nem volt igaz. Semmi kedvem a szüleimmel találkozni, így úgy gondoltam majd elalaszok egy padon. Nem az elsó eset lenne.

-Hazudsz.

-Mi? Nem.

-Kitalálom. Nem akarsz haza menni.-felült a motorra és felém nyújtotta a sisakot.
-Hát, nem is kell. - egyet nevetve elvettem azt, és mint aki annyira rutinos, felültem mögé és átkatoltam.

Nem a garázs fele mentünk, hanem az erdő irányába. Lehajtott egy kis földútra és egy kis házikónál kötöttünk ki aminek a kertje azthiszem egy tóval találkozik.

-Mégis mit keresünk itt? - kérdőn néztem rá amikor leszálltunk a motorról.

-A te helyedbe nekem már elegem lenne mindenből és mindenkiből és egy kikapcsra lenne szükségem. Szóval, itt addig maradhatunk ameddig csak akarsz.

-Hogy micsoda?

-Persze a holnapi versenyen ott kell lennem, szóval addig egyedül kell hagyjalak.

-Szomorú. - a ház kinyitásával babrált és mikor sikerült egy modern egyben régies nappali majd ebédlő, és konyha fogadott.

-Ez a ház az enyém. Mármint a szüleimé. Volt. Többek közt, ezért is vagyok itt. A garázsban van egy kis szobám, de ez az igazi otthonom. Amiről nem sok ember tud. - a hatalmas tvt bámultam mikor mai nap már sokadjára közel húzott magához.
-Tetszik amit látsz? - pajzán vigyorral kérdezte mire szemeimet forgattam.

-Csak szeretnéd. De ruháim honnan lesznek?

-Van egy nővérem aki sosincs itthon, viszont ruhái maradtak itt. Szóval azt nyugottan felveheted, a méreteitek hasonlók. - mivel még mindig tartott, egy gyors puszit nyomtam az arcára és elindultam felfedezni a házat.
-Érezd otthon magad. - utánam kiabálta amin nagyot nevettem.

-Ohh azthiszem meg lesz.

Megtaláltam minden fontos szobát:mosdó, fürdő, és a nővére szobáját amiből a gardróbot használhattam és a vendég szobát is.
Felpróbáltam egy fekete rásimulós ruhát, ami elég rövid volt. Nagyon jó stílusa van ennek a csajnak.

-Gyönyörű vagy. - a szoba ajtajában állt én pedig megíjedve néztem oda. Tuti elpirultam így egyből el is fordultam.
-Van egy jakuzzi. Biztos van bikini is, úgyhogy szívesen megnéznélek abba is.

-Jajj fogd már be. - egy random ruhadarbot löktem felé mire kiment. Esküszöm, ez a fiú megőrjít.