Ride or Die (BEFEJEZETT)

🦚20🦚

Bill bevezetett egy iroda szerűségbe ahol csak mi ketten voltunk. Nem kérdés, kicsit íjesztő volt a helyzet számomra. Ismeretlen bűnözőkkel összezárva egy kis garázsban. Remek.

Végülis csak nem lehetnek annyira rosszak ha Jason a családjának monjda őket.

Visszaemlékezés

-Mesélj a bandáról kérlek. - mondtam a hasamon fekvő fiúnak aki a homokba rajzolt valamit.

-Rendben. Miről szeretnél hallani, One direction, 5SOS?-kérdezte nevetve amit már én sem bírtam ki.

Felült és velem szemben szótlanul f oglalt helyet. Közelebb húzott az ölébe és egy kis puszit nyomott a homlokomra.

-Beszéltem már a nagybátyámról, és hogy szinte ő nevelt fel. Ő lett bizony az a bizony "bűnöző banda" vezetője és innentől adta magát adolog. Egyáltalán nem olyan mint ahogyan azt az emberek gonodlják. Mi egy család vagyunk. Öszsetartunk, és bármikor itt vagyunk egymásnak akármi történik.-végig a szemembe nézve komolyan mondta. Őszintén .

-Ne ítélj a látszat alapján. Hidd el ezt már jól megtanultam. - mondtam játékosan mire végre megpillantottam a leggyönyörűbb mososlyt a világon. De komolyan, soha senki miatt nem tapasztaltam még ilyne érzéseket melyeket ez a fiú váltott ki belőlem.

~÷~

Gondolatmenetemből a férfi billentett kis, aki megköszörülte a torkát. Kínosan elmosolyodtam. Az előtte elhelyezkedő bőr szkére mutatott, amiben helyte is foglaltam.

-Szóval, nem fogok kertelni tényleg szükségünk van rád. Miattad van most bajba és csak te tudod onnan kihozni. Amikor egy versenyen voltatok ott volt bizonoys Billy Andrews -elém dobott pár képet a fiúról. Ténlyeg ő volt az.
-Jason felkereste és bosszútált. Ezzel ez nem maradt annyiba. Úgy tudjuk, hogy egy sikertelen akciójában megölt egy embert. Tudta, hogyte vagy vele és ezt nem mondhatja el senkinek. Könnyű préda, lett mert azt gondolta biztosan nincs alibije. És egy priusszal könnyű elítélni egy embert.

Amint felfogtam a szavait mindne világossá vált. Jason még azon este ténlyeg mondta, hogy ezt ő sem fogja annyiban hagyni, és tudtam, hogy igazat mond. Hiertelen köpni-nyelni nem tudtam és csak magam elé bámultam egy darabig.

Az egyik pillanatban Nancy rontott be az ajtón.

-Most. - suttogta olyan hangnemben, mintha éppen egy csatába hívna. Mint a filmekben amikor valaki feláldozza magát és, így nyernek.

A férfi újra megköszörült torkát majd szavait felmé intézte.

-Azt szeretnénk kérni tőled, hogy beszélj Billyvel és bevalja neked, hogy ő is tette azt amit Jasonre kent. Tudjuk, higy nagyon kozkázatos, de ez az egyetlsn út. Nagy kapcsolatai vannak, és sok esély van rá, ha ez nem jön be Jasont már sose láthatjuk. Magánzárkával fenyegetett minket az a kis féreg aki valamelyik nao itt bolt.
Mi mind ott leszünk és figyelünk rád. Nem eshet semmi bántódásod. - komolyan beszélt és cska rmá vártak.

Nem kellett sokat gondolkozdtam, ugyanis tudtam, hogy mit akarok. Azt, hogy Jason újra itt legyen mellettem.
Magabiztosan bólintottam egyet.

-Mit kell tennem?

-Előszöris egy lehallgató eszközt rakunk a ruhádra majd csak kisétálsz a garázsból Billy és az emberei most itt tartózkodnak a környéken és hidd el, hamar ki fognak szúrni. Csak szedj ki belőle annyi információt ami elég, majd ha jelzel, elhozunk téged onnan.

-Rendben és mi legyen a jel? - kérdeztem értetlenül.

-Mondjuk tedd csípőre mind a két kezed. - mobdta Nancy egy bíztató mosollyal.

~÷~

Egy órán át készülődtünk, hogy minden tökéletes legyen. A ruhám még egy tűsarkúval és rózsaszín ruhadarabokkal feldobtuk, hiszen ezen a környéken ha valaki így öltözik, tudják, hogy nem ide való.

A hatalmas garázsajtó előtt ismét kicsit megremegtek a kezeim de próbáltam csakis a jó dolgokra gondolni. Ez a jó dolog mind egyként forrt össze JASON.

Csupán ezért, mert miatta csinálom.
Gyors léptekkel mentem a fiú felé aki pár hete a torkom szorította. Majd összetogytam, de egyszerűen tartanom kellett magam.

-Elizabeth Hudson. Mit művelsz itt? Nem voltam elég világos a multkor? - kérdezte a kellő távolságot tartva. Elnevettem magam.

-Azthiszed ennyivel el tudsz tántorítani. Gyenge vagy. Komolyan r ákensz valamit, csak mert félsz tőle? - közelebb mentem és tartottam a magabiztos arcom.

-Jól vigyázz mit beszélsz.

-Miért mit beszélek? Talán az igazat. Hogy egyszerűen nem bírtad el viselni azt hogy egy középiskolás jobb nálad és így el kellett tüntetned? - hirtelen megragadta a csípőm és erőteljesen nekitolt a falnak. Erősebb voltam mint az nap, így bírtam a szúrós pillantásait.

-Jól figyelj Barbie. Jason valami nagyon rosszatt tett ellenem és így megkellett bűntetnem. Még jó hogy nem adja fel a kis Júliáját, így könnyű volt hamisan de sittre juttatnom. Én voltam. És ezzel végre elnyertem a megérdemelt tiszteletem.-amint ki mondta e szavakat én csípőre tettem a kezem és szonte a semmiből ugrott elő David egy fegyverrel a kezében, amit Billy-re tartott.

-Véged van Andrews. - ezzel megragadta a karjait és elvezette őt a garázs fele.

-Szép munka Liz. Az égeszet hallottuk és felvettük. Gyorsan be is viszem a felvételt a rendőrségre és megpróbálok holnapra egy ülést rendezni. Mára elég már ennyi. - végigsimított a karomon majd ő is eltűnt.

Mikor Nancy vitte befele a rendőrségre a hangfelvételt engem is elvitt a Moore birtokra. Shelly már ott volt és aggódott fejet vágott.

-Nyugi van Shell. Mindent elmondok. - leültünk a kanapéra és csendben végig hallgatott.

-Az igen. Nos akkor holnap végre mindennek vége. Vagy mégcsak most kezdődik. Mármint ha Jason kijön mi lesz kettőtökkel, a szüleiddel vagy a sulival?

-Ellenem nincsen semmiük úgyhogy visszamegyek a suliba, pár hónap és végzek. A szüleimmel megpróbálok majd beszélni, az pedig a jövő titka, hogy mi történik kettőnkel.

Ez így igaz. Fogalmam sincs mit fogok tenni az érzelmeimmel iránta ami így is hogy nem ltáom, csak egyre jobban erősödik.