Bullett

8

Jess

Miután Andy közölte, hogy a hétvégét San Diego-ban kell töltenem, Ryan-nel össze zárva, nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek.
Elvégre is a ringben történt eset óta Ryan és én kínosan kerültük egymást és csak akkor létesítettünk bármilyen kontaktot, ha nagyon muszáj volt. Kellemes hétvégénk lesz, az biztos.

- Ehhez mit szólsz? - Anna a szemem előtt lóbált egy vállfára akasztott kék ruhát.

Amint megtudta, hogy hivatalos vagyok egy jótékonysági estre, méghozzá Ryan társaságában, úgy érezte, hogy a nyakunkba kell vennünk a város összes butikját a megfelelő ruháért, amiben elcsábíthatom a főnökömet, noha ez eszembe sem jutott. Vagy talán egy kicsit mégis...

- Nem. Ennél egyszerűbb kell. - Ráztam meg a fejem már sokadjára, mire Anna morogva vissza akasztotta a darabot.

Az egyik eladó észre vehette Anna kétségbeesett, szerencsétlen próbálkozásai, és megsajnálva őt, mellénk lépett a már jól be gyakorolt szöveggel.

- Jótékonysági estre megyek. - Mondtam, miközben viszonoztam a nő mosolyát. - Fekete ruhát keresek, nem túl feltűnőt, de nem is túl egyszerűt.

- Azt hiszem tudom is mire van szükséged. - Bólogatott, majd mellettem elhaladva intett, hogy kövessük. A bolt hátulja felé indult, majd megállt az egyik állványnál. - Idei darab. A hátadat szabadon hagyja, hátul van egy felvágása combközépig, de egyáltalán nem kihívó. - Mondta és felém fordulva emelte fel a fekete csillogó anyagot, amitől a szavam is elállt.

- Ez tökéletes! - Mérte fel Anna, és valóban az volt, de ez csak a második gondolatom volt, amikor megláttam.
Az első szánalmasan elcsépelt gondolatom az volt, hogy ebben a ruhában biztosan leveszem Ryan-t a lábáról.

Barátnőm vigyorogva méregetett, mikor már rajtam volt a ruha. Hajamat a vállamon áthúzva forgolódtam az egész alakos tükör előtt, hogy jobban rá lássak a hátamra.
- Miller le fogja tépni rólad. - Állapította meg bólogatva. - Iszonyú dögös vagy.

- Imádom az őszinteséged. - Forgattam meg a szemeimet, majd a szoba ajtajában álló eladó felé fordulva folytattam; - Megveszem.

- Szuper! - Mosolygott vissza. - Odakint várok.

Pár perc múlva már a bolt előtt álltunk, én pedig fáradtabbnak éreztem magam, mint egy nap után Millerrel, a csapattal és a rajongókkal.

- Na, gyere! - Pillantottam Annára. - Menjünk haza, szükségem van egy pohár borra...

Szombat délután fél háromkor pakoltam le a Miller háznál, Hector már várt a Rolls-Royce mellett és azonnal kikapta a kezemből apró bőröndömet.

- Felkészültél az esti pucc parádéra? - Kérdezte, miközben a csomagtartóba pakolt.

- Fel lehet egyáltalán készülni erre? - Vontam meg a vállam. Ez lesz az első nyilvános eseményem, mióta Ryan-nek dolgozom és fogalmam sincs, milyen lesz a kamerák másik oldalán állni. Kétségbeejtő.

Miután még pár szót váltottunk, megjelent Jake és végül Ryan is. - Hála Istennek, hogy nem kell senkire sem várni. - Morgolódott az utóbbi és nemes egyszerűséggel behajította táskáját a csomagtartóba.
Ebből az egy mondatból rájöttünk, hogy a főnökünk ma sincs jó kedvében, de időnk sem volt reagálni, mivel a fehér kocsi mögött akkor parkolt le Charlie egy fekete Cadillac-kel.