Bullett

17

Jess

Tagadhatatlanul ott volt a szikra Ryan és köztem. Mit szikra?! Egy egész erdőtűz volt köztünk már hónapok óta és bele fáradtam abba, hogy tagadjam. Tisztában voltam vele, hogy még csak ki sem mondták a válását, tudom, hogy ott volt Rosalie és talán a legnagyobb szemét is lehettem volna a földön, mégsem bírtam neki ellenállni. Elindította bennem azt a folyamatot, amit még talán soha senki. Ugyanis soha, senki nem volt képes arra, hogy ilyen reakciókat váltson ki belőlem, mint a mellettem ülő férfi. Elég volt egyetlen pillantás, vagy egyetlen mosoly és Ryan lángra lobbantotta az egész testem. Beleszerettem? Lehet. Az biztos, hogy érzek iránta valamit. Kedvelem őt, még akkor is, ha néha kiállhatatlan a stílusa.

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok kavarogtak a fejemben, amikor a mellettem ülő felé fordultam a bárszéken. Össze koccintva a poharunkat bele ittunk.

- Miért ez a kedvenc helyed? - kérdezte kis idő múlva a táncoló embereket nézve.

- Igazából nem is tudom. - vontam vállat, majd amikor beugrott egy kép arról, amikor először itt jártam, elmosolyodtam. - Tony hozott ide először. Még nem voltam huszonegy. Itt ittam először illegálisan.

- Hú, egy igazi bűnözővel van dolgom. - emelte fel a kezeit, majd felnevetett. Amikor én is felnevettem, Ryan szótlanul bámulni kezdett. - Láttam pár képet rólad meg Tony-ról... Látszik rajtuk, hogy nagyon szerettétek egymást.

- Igen. - bólintottam lassan, majd a torkomat köszörülve felpillantott ám rá. - Amúgy a legjobb barátnőimmel is folyton ide kellett járni. Egy csomószor volt akciós koktél est. Itt utáltam meg a Margaritát. - A koktél említésére elhúztam a számat. Az tényleg nagyon csúnya este volt.

- Annyira berúgtál? - nevetett fel.

- Aha, asztalon táncoltam. - temettem kezeimbe az arcom. - Meg be másztam ide, a pult mögé. - intettem az említett helyre. - Majdnem kitiltottak.

Ryan felnevetett, majd lehúzta a maradék whiskyt a poharából. A pult felé fordulva intett a pultosnak, aki újra töltötte a poharát. - Nem gondoltam volna, hogy ilyen csaj vagy. - mondta, mikor vissza fordult a táncolók felé.

- Ez nagyon rég volt, már nem vagyok olyan.

- Nekem még az a Jess is biztos tetszett volna. - kijelentésére felé kaptam a fejem. Engem nézett és mosolygott. - Ha vissza mentünk Los Angelesbe szeretnék veled beszélni. Azért nem most, mert szeretném, ha jól éreznéd magad itthon és nem gondolkoznál ezen...

- Csak nem ki akarsz rúgni? - kérdeztem meglepetten. Volt egy ötletem, hogy miről akar beszélni majd. Legalábbis nagyon reméltem, hogy jól gondolom.

- Dehogy is! - nevetett. - Nálad jobb munkaerőt nemigen találnék. Ez inkább... Személyes.

Már éppen válaszoltam volna, amikor egy ismerős arc került a látóterembe. Ijedten fordultam a szőke hajú férfi felé, aki már túl ittas volt ugyan, mégis felismert.

- Nahát-nahát! Újabban pénzes pasikra utazol? - kérdezte gúnyosan és közelebb lépve felmérte párosunkat.

- Trey, légyszíves hagyj minket békén, nem akarok bajt! - mondtam higgadtan. Ryan teste megfeszült mellettem és ez aggasztott.

- Mi a problémád, haver? - kérdezte, mire Trey rá pillantott.

- Az, hogy ez a ribanc itt van. - felelte, mire Ryan lepattant a székről, de Trey túl részeg volt ahhoz, hogy tisztán gondolkozzon. - Tönkre tetted az életem!