A hold gyermeke

Vágyak el szabadulnak

Hová tűntél?
Azt mondtad Lys hallgassak a szívemre hát akkor most megfogadom a tanácsod.
Gyere fel a szobámba és hozz egy üveg piát! Siess!!
Ennyit írtam csak de nem kelett két perc sem hogy meg lássam Castielt ahogyan aggódva pillant rám.
- Mi van? Én meg hallálra aggódtam magamat - megkönyebbülve ki fújta a levegőt és le ült az ágyamra. Oda mentem és bele ültem az ölébe. El vettem tőle az üveg vodkát le tettem az éjjeli szekrényemre és a szemébe néztem amiből ki tudtam olvasni a döbbenetet - Te részeg... - nem engedtem be fejezze. Le csaptam a szájára az ajkaimmal. Nem tolt el sőt vissza csókolt de csak egy pillanatig mert utána végül szét választott minket - Részeg vagy és velem szórakozol? - állt fel tőlem és fürkészve nézett rám
- Nem. Csak akarlak - nem tétovásztam tovább ki mondtam amit akartam
- De hiszen...
- Nincs hiszen! Kellek vagy sem ha nem akkor most fogd meg magad és menj - elegem lett ki fakadtam fájt vissza utasít és amikor láttam hogy megy az ajtóhoz fel adtam. Ennyit erről Lys és ennyit erről szívem.
- Nem tudodom mi ütött beléd de jobb volna el mondanád - össze rezzentem ahogy el feküdt mellettem hiszen azt gondoltam el ment de nem akkor mégis miért ment az ajtóhoz?
- Csak annyi hogy a szívemre hallgatok - ezzel vége volt. Castiel le csapott rám. Mohón mégis gyengéden az ajkaival meg bolondított de még jobban a szívemet és az agyamat teljesen el ködösítette. Akartam őt mindennél jobban ezért át vettem az irányítást. Én kerültem felülre le vettem róla a polót és az egész testét csókokkal borítottam be amitól a fiú alattam jól esően nyögdécselt és teljesen meg feszült oda lent. Nem bírta már a kínzó gyötrelmet mert fordított a helyzeten és le rángatott rólam minden ruha darabott és magáról is ami maradt rajta
- Várjunk nincs nálam óvszer - szakatt el tőlem de láttam rajta nagyon nehezen tedte de így is a keze tovább járta át a testemet
- Vigyázz rám - nem bírtam semmit mást mondani. Castiel nem is húzta tovább az időt belém hatolt. Elöször fájt de a fájdalmat át vette a gyönyör mámora addig míg mind a ketten ki nem elégültünk. El terült rajtam Castiel és éreztem magamon a meleg felhevült testét, a gyors szívverését és a lehelletét. Bárcsak így maradhattunk volna örökre de sajna ezzel kettőnknek ennyi hisz neki nem jelentek semmit csak egy új trófea gyűjteményt. Le löktem magamról a fiút aki értetlenül nézett rám mikor fel álltam
- Hé mégis hová mész?! - fogta meg a kezemet és vissza rántott az ágyba. Szégyenlőssen magamra húztam a takarót és be takartam még az arcomat is - Hé hozzád beszélek. Neked nem jelentett ez semmit? - kérdezte úgy mintha ezt az egészet ÉN nekem lett volna mindegy
- Én épp fordítva gondolom - vallottam be az őszíntét - Hisz neked adtam a szűzességemet is - mondtam el igazat amire egy pillanatra meglepődött
- Annyira boldog vagyok - magához szorított erőssen és annyira repesett a szívem az örömtől hogy hirtelenjébe szájon csókoltam. Csakhogy Castiel el mélyítette a csókokunkat ezzel újra izgalomba hozzva a testünket. Egész éjszaka egymást kényesztettük úgy mint ha ez lenne az első és az utolsó is. Mikor ki döltünk a fáradságtól végre egymás karjaiban pihentünk el addigra a zene is el hallgatott
- Úgy hallom vége a bulinak. Le kéne fürödnöm - gondolkodtam hangosan és álltam volna fel de megint vissza húzot az én drága vöröském.
- Inkább aludjunk eggyett vagy talán... - nem engedtem be fejezze el nevettem magamat mert tudtam mit akart mondani
- Te kanos vörös ördög - csaptam a karjábá viccesen
- Ezt te hozod ki belőlem - mondta őszintén csillogó szemekkel
- Akkor mi lenne ha a zuhanyzóban folytatnánk - gondolkodtam el vicből csak hogy Castiel nem viccelt. Ölbe vett ki nyitotta az ajtót mert kulcsra volt zárva akkor ezért ment az ajtó felé. Ki dugta a fejét és amikor látta sehol senki a fürdőig futott velem. Zuhanyzókabinban is újra eggyé váltunk de utána véglegessen ki döltünk. Álmomban is csak Kazuo járt a fejembe és végül nem bírtam tovább. Fel öltöztem és írtam egy cetlit. Végleg el döntöttem hogy el megyek. Sírva írtam le azr a pár sort de ki léptem a szobábol és éreztem az eggyik felem itt hagytam. A kártyámról le vettem az összes zsebpénzem és amit anyám vagyis Naoki mindig havonta küldött rá. Be mentem egy üzletbe és meg vettem magamnak azt a csodát ami ő maga választott ki engemet. Gyönyörű fekete alap szín és egy vékony lila csíkkal. Fel ültem az új szerzeményemre és csak szálltam az utakat amerre vitt...