-Cast.Te meg mit keresel itt?-toltam el magamtól.
-Csak meg akartalak lepni.El akartam búcsúzni.Turnéra megyünk és egy ideig nem fogunk találkozni-csókolt meg újra.
-Ha apa meglát el fog küldeni.De örülök, hogy itt vagy-mosolyogtam rá.
-Nem érdekel faterod.Csak látni akartalak.Jó utat-adott egy gyors csókot és el is ment.Miután végeztem visszamentem oda ahol apuék voltak de csak Andyt találtam ott.
-Szevasz.Mi ez a gyászos kép?-ölelt meg.
-Apuék hol vannak?-nem akartam beszélni az előbb történt dolgokról.Borzalmasan éreztem magam.
-Még van egy óránk.Elmentek kávézni.Amúgy nagyon csinos vagy-csípett bele enyhén az arcomba.
-Kösz-néztem rá szomorúan.
-Na ki vele.Mi a baj?Nem akarsz velünk jönni?
Leültünk egy padra és a gépeket néztük.Nem szóltam semmit, mert nem tudtam volna.Castiel szeret engem.Megbocsátott a félreértés miatt.Boldognak kéne lennem, akkor miért nem vagyok?Azt hiszem nagyon jót fog tenni a nyaralás.Ki kell ürítenem a fejem és helyre tenni a dolgokat.Bárcsak a gondjaimat is elküldhetném valahová.Totál szánalmasnak érzem magam.Azon nyafogok, hogy van egy dögös pasim, aki szeret.Minden erőmmel azon kell lennem, hogy ne sírjak.Miután apáék megjöttek becsekkoltunk és felszálltunk a gépre.A gyomromban egy hatalmas csomó keletkezett.Nem kellett sok ahhoz, hogy kidobjam a taccsot.
-Andy én még sosem repültem-ültem le mellé kétségbe esve.
-Ne aggódj.Nem vészes-tette a vállamra a kezét de kicsit sem nyugtatott meg.
-Aha biztos.Ki fogom dobni a taccsot-fogtam meg a kezét.
-Nem fogod.Ne félj-szorította meg az enyémet.-Mély levegő.Csukd be a szemed és gondolj valami jóra.Hidd el meg fogod szokni.
Úgy tettem, ahogy mondta.Egy kis idő múlva tényleg megszoktam.Az út nagy részében olvastam.Mikor végre megérkeztünk boldogan és izgatottan szaladtam le a gépről.
-Te jó ég!Itt vagyunk.Tényleg itt.Olaszországban ezt el se hiszem-öleltem meg apát.
-Igen Kicsim, itt vagyunk.
Csináltam egy csomó képet és elküldtem mindenkinek.Beültünk egy kocsiba és a szállás felé indultunk.Mivel sokan voltunk Andy szülei külön mentek.
-Képzelted volna, hogy ilyen szép?Persze láttam már képeken de ez annyira más-rángattam Andyt boldogan.
-Voltam már itt.De tényleg nagyon klassz-nevette el magát.Annyira csodás volt minden.Mikor odaértünk a szállásra szó szerint berohantam.Az emberek furán néztek rám de nem érdekelt.A bőröndöm magam után vonszoltam és úgy követtem apát a szobáig.Miután kinyitotta becsukta előttem.
-Apa, hahó.Engedj be-kopogtam.
-Ne haragudj kislányom.Te Andyvel leszel-jelentette ki könnyelműen.
-Ez komoly?-néztem rá döbbenten.Az apám, aki eddig óvva intett a fiúktól most egy szobába rak egy szinte idegen sráccal?
-Ne haragudj.Szeretnék kettesben lenni a párommal-tette a kezeit a vállamra.Nem is akarok rá gondolni mit csinálhatnak de végül is megértem.
-Semmi baj.Megértem.
-Na jössz Kislány?Ne félj nem eszlek meg-kacsintott rám Andy és felkapta a bőröndöm.A szobában szerencsére minden külön volt.A kilátás az pedig valami meseszép.
DU LIEST GERADE
Szerelem?Katona dolog!
RomantikGyerekkorunkban ha valami rossz dolog történt velünk a szüleink azt mondták : katona dolog.Zara is hallotta többször ezt apjától, aki egy katonai iskola igazgatója.A lányt már gyerek kora óta magával cipeli minden iskolai eseményre, mivel nem lenne...