Szerelem?Katona dolog!

49.rész

Zara szemszöge

Miután elbúcsúztam Elitől apa segítségével beültem a kocsiba, de egyből ki is pattantam és egy közeli bokor felé vettem az irányt és egyből kihánytam mindent, amit a napokban ettem.Az egész testem remegett a zokogástól, nem akartam, hogy elmenjen.Mi van ha nem jön vissza?

- Nem lesz semmi baj, igyál picit - simogatta apa a hátam és a kezembe adott egy üveg vizet.

- Nem apa, minden baj, Eli elment, meg fog halni - vertem ki az üveget a kezéből, ami szerencsésen egy autónak csapódott és kiömlött a betonra.

- Nem fog, jól képzett és csak egy táborra vigyáz, nem harcolni megy.Én is hazajöttem mindig, Kentin is és még nagyon sokan.Elinek nem lesz semmi baja, gyere szépen pihenj le - óvatosan a karom alá nyúlt és besegített a kocsiba.Tudtam volna magamtól is menni , de bántott, hogy olyan csúnyán kivertem az üveget a kezéből, miközben ő csak segíteni akart.- Aludj ma nálunk, a húgod rég látott.

- Aludhatok vele?

- Persze, ha tudsz, bár úgyis hozzá kell szoknod, mert ha megszületik a baba jó ideig éjszakázhatsz majd vele.Elit ismerve úgyis besegít, de ha anyatejes lesz ahhoz te fogsz kelleni.

- Igen, igazad van.Előbb haza menjünk, mert össze kell szednem a cuccaimat - szipogtam az ablaknak dőlve és a kezembe vettem a babának vett kis zoknit, a másik fele Elinél van, hogy vigyázzon rá és erőt adjon neki.Apa megállt a házunk előtt én pedig lassan összepakoltam, elraktam Eli egyik pólóját és pulcsiját is, amin még rajta volt az illata.Nem a parfümjének, hanem a sajátja, amit mindennél jobban imádok.Úgy hiányzik, bárcsak rémálom lenne ez az egész és mire felkelnék ott lenne mellettem.

- Szia, mi újság? - ült az ágyra mellém Charlie.Még tegnap beköltözött és el is foglalta a vendégszobát.Megnyugtatott az itt léte, hiszen legalább nem egyedül kell lennem Eli távolléte alatt, de koránt sem annyira, mintha  a testvére lett volna.

- Nem is mondtad, hogy Amber szakított veled - tereltem a témát.Az én fájdalmamról még beszélhetek eleget.

- Mert nincs mit mondanom erről.

- Nekem sem, ma apánál alszom, de van kulcsod, ha bármi van hívj vagy írj.Bulit ne tarts és ne hozz fel senkit, nehogy valami eltűnjön.

- Tudom a szabályokat, ki is nyomtattad nekem, rózsaszín papírra és le is lamináltattad, nem emlékszel? - mosolygott a fejét rázva.Igazából annyi minden történt a napokban, hogy tényleg nem emlékeztem, bevallani persze nem akartam volna soha.

- De igen, persze.

- Jólvan Szöszi, hiszek neked - borzolta össze a hajam nevetve.- Látom a baba már most összezavarta a szép kis fejed.

- Haha, nagyon vicces - forgattam a szemeim.- Sosem mondtad még, hogy szép vagyok.

- Miért mondtam volna?A bátyám nője vagy nem az enyém.

- Jó ez igaz - sóhajtottam.

- De mi igazából ikrek vagyunk, szóval igazából én is tetszem neked ha ő is -pimaszkodott.

- Nem, mert szerelmes vagyok belé és a személyiségetek más.

- Lehet ezért tart ott ahol és tartok én itt, de mindegy.Jó pizsibulit - mondta, majd hátat fordított nekem és ott hagyott.Szomorúan néztem utána, nem akartam megbántani.Tudom mennyire fáj neki ez a szakítás után, ezért még mindenképp le fogom Ambert teremteni.

- Charlie, nem azért mondtam, ne haragudj, veled sincs az ég világon semmi baj - mentem utána.

- Tudom, ne haragudj - ölelt meg.