Szerelem?Katona dolog!

24.rész

Ki akartam mondani de féltem, hogy azzal elrontanék mindent.Annyira gyáva vagyok, de nem merek kockáztatni.Egy ilyen barátságot kár lenne elrontani, bár lehet, hogy már rég elrontottuk.Igen, elrontottuk az esküvőn.Ott kellett volna gondolkodnunk és nem csak cselekedni.Nem tudtam mit válaszoljak, az agyam mintha leállt volna.Végül nyeltem egy nagyot és válaszoltam.

-Szerintem mindkettőnknek szüksége van szeretetre és ezt megkapjuk a másiktól, de ebben nincs semmi rossz-válaszoltam dobogó szívvel és remegő térdekkel.

-Tényleg?-vonta fel a szemöldökét fülig érő mosollyal.Annyira édes volt.

-Persze-bólintottam.

-Örülök, hogy ezt gondolod.De ugye nem csak azért mondod, hogy ne bánts meg?

-Nem, nem azért-nyomtam egy puszit az arcára.

-Akkor jó.Annyira imádlak-szorított magához.

-Nem is-mondtam égő fejjel.

-De is, nagyon nagyon imádlak-kezdett el csikizni.

-Hagyd már abba-nevettem és megpróbáltam kikászálódni a kezei alól.

-Mit kapok ha abba hagyom?-állt meg egy pillanatra majd újra belekezdett.

-Bármit csak hagyd abba-nyögtem ki nagy nehezen.

-Na jó, nem kínozlak tovább-dőlt ki mellém.

-Annyira igazságtalan vagy, megtudod az ember gyenge pontját és máris kihasználod.

-Semmivel sem vagyok igazságtalanabb nálad.Néha annyira össze tudsz zavarni a kacifántos gondolkodásoddal.

-Bocs, hogy ilyen galibás vagyok.Tudod néha még én sem értem magam.

-Nem baj, így legalább megfejthetlek-nyomott puszit a homlokomra.

-Menjünk el sétálni-másztam ki a sátorból és beszippantottam az erdő illatát.

-Felőlem mehetünk, de csak szólok, hogy a hajad össze-vissza áll-borzolta össze még jobban.Bemásztam a sátorba és fésülködni kezdtem.

-Van nálad gumi?-szóltam ki.-Úgy értem hajba való-tettem hozzá gyorsan.

-De, csak azt hordok magamnál-nevetett.-Tessék-vett ki a táskájából egyet és a kezembe adta.

-Komolyan?Ez csak költői kérdés volt-nevettem el magam.

-Egyszer még Roxy hagyta a táskámban és gondoltam, hogy egyszer még jól jöhet.

Gyorsan hátrafogtam a hajam és már talpon is voltam.-Na gyere-fűzte össze az ujjainkat, amitől kellemes bizsergés futott rajtam végig.Annyira imádom ezt az érzést.Olyan meleg keze van.

-Figyelj, ugye erre nincsenek vadállatok?

-De, az előbb láttam egy medvét-csípett oldalba.

-Ez nem vicces, emlékszel mi volt a táborban?

-Mindenre emlékszem-szorította meg a kezem.-Bedobtad az ablakot és beléptél a szilánkokba, szerinted el tudnám azt felejteni?

-Akkor arra is emlékszel, hogy milyen béna voltál és nem tudtad elkapni a labdát?-csíptem vissza.

-Nem béna voltam csak figyelmetlen és emlékeztetnélek, ha elkaptam volna nem ismernénk egymást-karolt át.

-Mihez kezdenék a dilisséged nélkül?-löktem meg nevetve.

-Szerintem megbolondulnál-szorított magához.-De én is.

-Milyen jó nekünk-öleltem meg.-Mint Bogyó és Babóca.