Szerelem?Katona dolog!

2.rész

Próbáltam valahogy a partra menni de kétségebe estem és csak sikítozni kezdtem.Hirtelen két kéz ragadta meg a karom és kihúzott.Eli volt az.

-Ugye tudod, hogy leér a lábad?-kérdezte nevetve, majd ledobta a pólóját és beugrott a tóba.A víz a nyakáig ért.

-Esetleg neked, hány centi vagy?-kérdeztem.

-Kettőtíz-ugrott ki a partra.

-Nem mindenki, olyan két ajtós szekrény, mint te-mondtam de meg is bántam.-Jajj ne haragudj nem, úgy gondoltam-vágtam rá gyorsan.

-Semmi baj, igazad van-mondta.Tény, hogy hozzá hasonló embert még nem láttam.A magasságához még izmok és széles vállak csatlakoznak amitől olyan, mint egy hatalmas kopasz mackó.

-Kislányom minden rendben?-szaladt oda hozzám apa.

-Persze-válaszoltam.Próbáltam nyugodt maradni bár még mindig remegtem az előbbi dolog miatt.

-Miért vagy csurom vizes?-kérdezte.

-Beestem a tóba de Eli megmentett-mutattam a srácra.

-Hmm rendben.Menjetek vissza ,Cooper veletek megy,úgysem bírná az utat-forgatta a szemét mi pedig elindultunk.A háta mögé néztem ,ahol Kentin állt csalódott és szomorú arcot vágva.

-Apa-szóltam rá.Bár igaz,hogy nagyon szeret engem de ő egy nagyon őszinte ember, ami néha nagyon rossz ,mert mindig megbántja az embereket.

-Vigyázz magadra-mondta,adott egy puszit majd elindultunk,mert iszonyú büdös voltam.A meleg és poshadt víz szagát átvette a hajam és ruhám is.

-Nem értem apud miért nem kedvel engem-lógatta a fejét a srác.

-Mert azt hiszi meleg vagy-mondta Eli.

-Tudod ebben lehet valami, van egy barátom Alexy ő is meleg és nagyon nem kedveli apám-mondtam.Nagyon jóban vagyunk Alexyvel általában együtt szoktunk vásárolni.

-De én nem vagyok meleg-mondta.

-Majd megpróbálok beszélni vele-mondtam.

-Köszi, de attól csak rosszabb lenne-legyintett.

-Sajnálom,tényleg.Tudom nem vigasztal ,de mindenkivel ilyen-mondtam.Elég rosszul éreztem magam apám viselkedése miatt.

-Nem a te hibád-mondták.

-Amúgy ti osztály társak vagytok?-kérdeztem.

-Igen-mondták.Az úton egész jól elbeszélgettünk.Egy csomót hülyéskedtünk,most először jól éreztem magam igazán a táborban.Miután vissza értünk szaladtam a szállásunkhoz azonban zárva volt.Eszembe jutott ,hogy a kulcs apánál maradt.Idegesen csaptam a homlokomra.

-Mi van ,elfelejtetted,hogyan kell kinyitni az ajtót?-kérdezte Eli.

-Nem,apánál maradt a kulcs-ültem le az ajtó elé a lépcsőre.

-Mássz be az ablakon-mondta.

-Zárva van az is , apa mindent bezár-mondtam.Sokszor megtörtént már,hogy bezárt a kocsiba vagy a fészerbe.

-Tulajdonképpen már megfürödtél-bökött oldalba.

-Szagold meg-toltam az orra elé a hajam.Beleszagolt majd elfintorodott.

-Látod ,ezért jó ,hogy nekem nincs hajam-röhögött fel.Hirtelen eszembe jutott egy ötlet.Kerestem egy nagy követ.Bedobom az ablakot kinyitom belülről majd bemászok rajta.Megálltam a kővel az ablak előtt és dobtam.Az üveg csörömpöléssel földet ért a csempén.

-Te meg mit csinálsz?-lépett mellém Kentin.

-Nincs nálam kulcs-mondtam és próbáltam bemászni az ablakon de nem tudtam.

-Hadd segítsek-mondta.Levettem a cipőm ő bakot tartott nekem ,így nagy nehezen sikerült bejutnom a szilánkokat azonban elfelejtettem és sikeresen beleléptem.Fájdalmamban hangosan elkáromkodtam magam .Félresöpörtem a szilánkokat és leültem a földre.
-Minden rendben?-kérdezte Kentin.

-Persze-mondtam sírva .A talpam tiszta vér volt és szilánkok álltak ki belőle amitől eléggé bepánkoltam.

-Akkor ,miért sírsz?-ugrott be az ablakon.-Húha az szép,mindjárt jövök-mondta és nem is olyan sokára visszajött egy elsősegélyes dobozzal.Elővett egy kis vattát és valami barna löttyöt öntött rá.

-Azzal mit akarsz csinálni?-kérdeztem.

-Először is kiszedem a szilánkokat ,nincsenek olyan mélyen szerencséd van.Fertőtlenítem majd bekötöm neked-mondta.

-Az fájni fog?-ijedtem meg.

-Talán de így akarsz maradni?-vonta fel a szemöldökét.Jogos de nem nagyon szoktam hozzá a fájdalomhoz.

-Nem-mondtam és becsuktam a szemem.Jobb ha nem látom mit csinál.

-Nyugodj meg-mondta és megszorította a kezem.Bár a fájdalom eltűrésében nem segített sokat de legalább kicsit megnyugodtam.Ilyen szerencsétlen napom még talán sosem volt.Miután bekötözte a lábam a véres zoknit a csapba dobta.

-Köszönöm-mondtam.

-Semmiség ,de most mi legyen?-kérdezte.

-A bal lábam nem annyira vészes ,szerintem rá tudok állni-mondtam.

-De nem tudsz kimászni-mondta.

-Nem is kell-mondtam ,nagy nehezen felálltam, majd a bal lábamon ugrálva kinyitottam az ajtót a szobába mentem és lefeküdtem az ágyra majd bekapcsoltam a tv-t.

-Ügyes,na én most megyek is-mondta.

-Fél óra múlva gyertek vissza Elivel.Nézhetnénk filmet.Van nasim-nyitottam ki az éjjeli szekrényem ajtaját ami tele volt édességgel.

-Jó lenne de nem akarom,hogy apud itt találjon minket-mondta.

-Naaa,nem hagyhattok itt-kérleltem mire elmosolyodott.

-Jó,de te mentesz ki ha baj lesz belőle-mondta és elment.Gyorsan lezuhanyoztam vigyázva a kötésre és felöltöztem.

-Figyi kislány készen vagy?-kérdezte Eli.

-Igen-mondtam.

-A mi szobánkban ,miért nincs tv?-duzzogott Eli.

-Szerintem egyértelmű ,szóval mit akartok nézni?-kérdeztem.

-Hát mi van?-kérdeztek

-Van egy csomó dvd-m-mondtam és elkezdtem válogatni.

-Na nem ,HSM-et nem nézek-ellenkezett Kentin.

-Én láttam már ,szerintem nem rossz-mondta Eli.Elég nehéz volt elhinni,hogy komolyan mondta de a hangsúlyából ítélve az volt.Végül a Meet the Blacks-et kezdtük el nézni.Az az egyik kedvenc filmem.

A nasi felét is elpusztítottuk pedig azt a három hétre hoztam de nem is baj,egyedül úgysem tudtam volna megenni mind.Hihetetlen,hogy a két srác mennyit bír enni.A telefonom csörgése zavarta meg a filmezést.Castiel volt az.Boldogan szóltam bele a telefonba.

-Szia drágám-köszönt bele vidáman.

-Szia Cast-köszöntem bele vidáman,Örültem,hogy hallhatom a hangját.

-Hogy vagy?-kérdezte.Elmeséltem neki mi történt a lábammal de azt kihagytam,hogy Kentin kötötte be ,mert alapból nagyon féltékeny típus és nem akarok balhét.Az ajtóra pillantottam ,ahol apám állt dühös tekintettel.