Szerelem?Katona dolog!

25.rész

Ezt nem akarom elhinni.Ilyen nincs.A telefonom idegesen a falhoz vágtam és kitört belőlem a sírás.Ez nem igaz, ez ugye csak valami rossz vicc.Innom kellett valamit, valami erőset.Annyira fájt másik lánnyal látni, hogy azt hittem belepusztulok.Mikor kinyitottam az ajtót Constance állt az egyik tükör előtt és a haját igazgatta, de mikor meglátott elsápadt.

-Szia Zara.Mi történt?-ölelt magához.Nem mondtam semmit csak zokogtam.-Szólnod kéne apukádnak, ő is itt van?

-Igen-bólintottam.Ezek szerint apának még nem sikerült beszélnie vele.

-Na gyere szépen-karolt át és kivezetett a mosdóból.

-Kérem ne, nem akarom, hogy így lásson.Hívna nekem egy taxit?Haza szeretnék menni a telefonom pedig széttört-néztem a nőre.

-Persze, de akkor is szólnod kéne apukádnak.

-Megmondaná neki?Én nem szeretnék találkozni vele, olyan jó estéje van.Nem akarom elrontani a kedvét.

-Én nem tudom...már nem vagyunk együtt.

-Kérem, szereti magát-könyörögtem.

-Rendben, de ha hazaérsz hívj fel.

-Köszönöm-öleltem meg.Remélem minden rendben lesz apával.Kár lenne értük, hiszen olyan szép pár voltak.Míg a taxit vártam megpróbáltam összeszedni magam, de nem ment.Úgy éreztem teljesen összetörtem.Nem értem, miért csinálta ezt?Még ha össze is jött volna valakivel, akkor sem normális ez a viselkedés.Haragudtam rá, amiért ezt csinálta, egyrészt, mert ez irtó hülye dolog részéről másrészt, mert miatta sírok újból.Megígértem Alexynek, hogy nem fogok fiú miatt sírni és most megszegtem a szavam.Szipogva ültem be a taxiba és mondtam be a címet.Szívem szerint inkább Emily-Rosékhoz mentem volna.

-Jól vagy?-fordult felém a vezető, mikor a pirosnál álltunk.A fekete bőrű, középkorú nő felém nyújtott egy zsepit, amit készségesen, de elfogadtam.A ruhám már teljesen elázott és a sminkem is elfolyt a hajam pedig szanaszét állt, de az érdekelt a legkevésbé.Az utóbbi életem úgyis egy apácazárdában fogom tölteni.

-Azt hiszem nem, de köszönöm..Amint kiszálltam a kocsiból megcsapott a hideg.Csak egy vékony blézer volt rajtam, ezért siettem volna a házba, ha Kentin nem áll meg a kapuban totál részegen egy üveg vodkával a kezében, amiből már több, mint a fele hiányzott.

-Várj-állt elém nagy nehezen.Bár a nyelve akadozott és egész végig motyogott nagyjából értettem mit mond.

-Mit akarsz?-néztem rá dühösen és az előre törő könnyeimet törölgettem.

-Csak mondani valamit-megfogta az üvegét és beleivott én pedig egyre jobban kezdtem kiborulni.Vártam, hogy mondjon valamit, de nem szólt semmit csak bámult maga elé.

-Mondd már-csattantam fel és kikaptam az üveget a kezéből.

-Ja igen, na-mondta és megint tartott egy kis szünetet.-Asszem szerelmes vagyok beléd..sokszor próbáltam elmondani, de hülye voltam..ja igen tökre szerelmes vagyok beléd.De tök mindegy, mert kitépted a szívem innen, nem érdekel vidd el-dőlt a kerítésnek.

-Nem vagy normális, részeg vagy-nyitottam ki a kaput és ott akartam hagyni.Teljesen lesokkolt, amit mondott bár csak azért mondta, mert részeg és nem gondolkodik.Ott akartam hagyni tényleg, de nem ment.Akármilyen baromságot csinált nem hagyhatom kint.Veszélyes lenne és ettől függetlenül szeretem őt.Nagy nehezen sikerült lefektetnem az ágyamra.Remélem apa nem fogja megtudni.Elmentem fürdeni és felvettem egy melegítőnadrágot vastag pulcsival.Leültem az ablakom előtt lévő kis kanapéra és onnan figyeltem az alvó srácot.Annyira haragudtam rá, amiért ezt csinálta ráadásul teljesen összezavart.Küldött egy képet, amin egy csajjal smárol majd totál részegen beállít és azt mondja szerelmes belém.Totál értelmetlen az egész.