|11.rész| Végre melletted!

4.4K 122 10
                                    

A hétvége után hétfő reggel kómásan keltem. Apa és anya már munkába voltak én pedig a házban fel alá szaladgáltam.

Mikor kész lettem felkaptam a kulcsom és az ajtón kirohanva mentem volna a suli felé, de meghallottam a hangját.

- Hova sietsz ennyire? - kérdezte Cortez.

Megfordulva észre vettem őt. Éj fekete kócosan szanaszét állt, tenger kék szemeiben megcsillantak a reggeli nap sugarai. Száját amint felé fordultam mosolyra húzta.

- Sehova! - mondtam majd közelebb mentem hozzá.

Oda érve hozzá meleg ölelésébe fúrtam magam. Később távolabb tolt magától majd egy hosszú csókkal köszöntött.

- Mehettünk? - kérdezte és kezét az enyémre kulcsolta.

Elfolytott vigyorral bólintottam és már el is indultunk.
A suli felé én Cortezt hallgattam aki arról beszélt, hogy Zsolti őt és Ricsit nem hagyta békén.

- Komolyan rá küldte Ricsire a zsarukat? - kérdeztem döbbenten.

Cortez reakciómtól hangosan felnevetett mire durcásan elfordultam tőle.

- Hagyd abba! - duzogtam.

Cortez még mindig nevetve próbálta kinyögni, hogy mindjárt, de amikor a sulihoz nem értünk ő nem hagyta abba.

- Ezzel meg mi van? - kérdezte Dave mire rá néztem Cortezre majd vissza rá.

- Idióta! - legyintettem megrázva a fejem.

- Héééj! - kapta fel erre a fejét Cortez....

Folytatás..

Bocsi a kihagyásért. Nem volt ikletem és még a másik könyvet is írom.
DE most megpróbálok többet írni majd.

És azért is bocsi, hogy ilyen rövid lett ez a rész!

❤️Janka❤️

𝘊𝘏𝘈𝘕𝘎𝘌 𝘍𝘖𝘙 𝘠𝘖𝘜Donde viven las historias. Descúbrelo ahora