Igor pov.
Üresség és köd lepi az elmém. Halvány, szinte már homályos hangokat hallok. Egyiket sem ismerem fel. A látásom is kikopott. Mintha a víz alatt lenne nyitva a szemem.
- Rendbe fog jönni? - hallatszik egy számomra nagyon ismerős hang. Ez talán Raoul. Hisz ő az egyetlen, akit nem löktem el magam mellől. A fehér ruhás arny már épp mondana valamit amikor kintről kiabálás hallatszik. Mindenki kirohan és én ismét egyedül maradok.Vladimir pov.
Raoul és az orvos épp bent beszélgetnek miközben én kintről figyelem a férfit, akit tönkre tettem. Mintha nem is ő ülne bent az ágyon. Az én Igorom tele volt élettel és szenvedéllyel. Ez a férfi olyan, a szó szoros értelmében, mint egy zombi. Már épp arra gondoltam, hogy bemennék én is mikor a folyosórol dübörgő léptek zaja hallatszik és meglátom Angust.
- Te?
- Szia.
- Mit keresel te itt? Nem látod, hogy mit műveltél? Ez az egész a te hibád! - üvölt és ezzel megforgatja a szívembe szúrt kést.
- Én...
- Te mi? Tudod, amíg én voltam vele semmi ilyesmi nem történt. Én vigyáztam arra akit szeretek.
- Elhagytad!
- De nem szakított velem és most is itt vagyok, tehát itt inkabb te vagy a harmadik. A nagyon felesleges harmadik. Szóval szerinted ha most meglát teged mi lesz?
- Nem... Nem tudom... - kezdek el már szipogni és mikor már azt hiszem nem tudja még fokozni, igenis tudja.
- Amúgy meg gratulálok. Derékba törted Igor karrierjét.
- Mi? Ezt... Ezt nem értem!
- Az orvos szerint az agyának a motorikus része megsérült. Többé nem lesz képes rendesen mozgatni a jobb kezét, tehát "viszlát festés"! - integetett szimbolikusan a kezével. Bennem pedig ekkor pattan el a cérna éz hangosan zokogva rohanok ki a kórházból. Hallom ahogy Raoul kiabál utánam, de nem érdekel. Jobb ha Igor nem is lát többé.Raoul pov.
Ezt nem hiszem el! Miket mondhatott neki Angus? Már épp azon lennék, hogy utána rohanok, de mind az enyém, mind az orvos legnagyobb ámulatára Igor áll az ajtóban mögöttünk. Angus persze egyből rajta csüng, de Igor lelöki majd jobbra - balra nézve keres valamit.
- Vladimirt hallottam? Ő volt az ugye? Vladimir? - néz körbe riadtan. Valószínűleg meghallotta Vladimir hangját és ez magához térítette a sokkból. Odaálltam és megfogtam a vállát.
- Igen ez ő volt, úrfi.
- Hol van? Ugye visszajön? Hol az én kis pillangóm? - rogyik össze a padlón.
YOU ARE READING
A modell (Befejezett)
RomanceA festmeny nem csúfít, a festmény nem öregszik, a festmény nem érez fàjdalmat, mégis lehet szerelmes.