Párizs 2009. Unottan ültem a műtermemben és próbáltam gondolkodni, hogy mit is festhetnék. A közönség ezúttal emberi kepeket kért és ezt nem tagadhatom meg, de ahoz modell kéne. Nekem pedig senki sem tökéletes. A tökéletes modell kell. Épp belekortyolok a kávemba mikor betoppan a komornyikom, egyben az egyetlen barátom, Raoul. - Uram, ön már több mint 3 órája idebent ül és nem csinál semmit, javaslom mozduljon ki egy kicsit. - mondja a szokásos fapofájával. Igaza van, a labaim már el is zsibbadtak. Az lesz a legjobb ha kimegyek a parkba sétálni egyet. A nevem amúgy Igor Le Mori és Franciaország egyik leghíresebb festője vagyok. Anyám francia madam volt, míg apám egy orosz katona. Amikor összeházasodtak apám nevet változtatott és így lettem én is francia. Persze némi orosz külsővel. A parkban leültem az üvegházak közelében, a fás ligetnel és unalmamba rajzolgatni kezdtem. Epp a viragok szirmainak formajával próbálkoztam mikor hirtelen halk dúdolás ütötte meg a fülemet. Lassan elindultam a hang irányába. A cseresznyefak között aztán megleltem a forrását. Egy fiatal fiú, platina szőke hajjal és hófehér bőrrel. Úgy állt a hulló cseresznye szirmok között mint egy angyal. Azok a finom vonások és vekony test. Egyszerűen olyan szép, hogy talán lehetetlenség megfesteni. Megis hirtelen összeállt a fejemben egy kép. Egy csodaszèp festmény. Erről a fiúról. Sok festő azt mondja, a tökéletes modell nem létezik. Botichelli is egy nőről festett sok kèpet, szóval a tökéletes modell létezik. Én ebben hiszek. Haza rohantam és elkezdtem festéket keverni majd először megrajzoltam az alapokat. Gondosan kiválogattam a színeket és elkezdtem a festèket a rajzol alapterv mintájára kenni. Raoul csodálkozott, hogy mi van velem, de csak főzött nekem egy kàvét és hagyott dolgozni. Egész èjjel fent voltam, hogy a kép elkészülhessen. Aztan végül reggel 8 óra 27 perckor végre készen lett.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Nem szoktam dícsérni magamat, de ez most csodásra sikeredett. - Uram, ha szabad kérdeznem, kit ábrázol ez a kép? - kérdezte Raoul. Na ezzel most megfogott. Fogalmam sincs, hogy ki ez a fiú, de egy biztos. Ő az en múzsám. Meg fogom keresni.
(A képeket csak ugy talaltam, de ezek Igor festményei.)
