"1 héttel később"
Vladimir pov.
A reptéren állok összetörve, idegesen. A nagybátyám szorosan ölelgetett és azt mondta, hogy bármikor visszajöhetek. Meglepődtem, de még Raoul is kijött elbúcsúzni. Azt hiszem végre elfogadta a barát szót. De mégis fájt a szívem mert őt nem láttam sehol.
- Eljön. - tette a vállamra a kezét Raoul. Én azonban feladtam. Az utolsó éjszakánk óta nem láttam és már több mint valószínű, hogy úgy gondol rám mint Angusra. Elhagyom. De én el akarok búcsúzni, meg se próbál visszatartani? Már épp csalódottan indulnèk meg a beszállóig mikor váratlanul...
- Vladimir! - hallom meg a gyönyörű mély hangját. Hozzám rohan és az erős karjaiba zárva szinte azonnal az ajkaimra tapad. Én pedig mosolyogva viszonzom. Hát mégis eljött.
- Már azt hitten nem akarsz elbúcsúzni.
- Dehogynem! Ne haragudj, de nagyon elmaradt a taxim. - nevetett kínosan mire én is felnevettem. De a szó is a torkomra fagyott azután, ami törtent. Igor elővett egy kis dobozt és elém tartva kinyitotta. Levegőt is elfelejtettem venni, gyűrű volt benne, de nem akármilyen. Egy Tossling pillangó gyűrű.- Igor...
- A válaszod majd egyszer közlöd velem. Menj! Váltasd valóra az álmod. Aztán, ha sikerült, mert tudom, hogy menni fog, akkor egy nap újra találkozunk. Akkor majd letérdelek és rendesen megkérem a kezed. Úgy érzem a mi szerelmünk különleges. Nem tudom mit hoz a jövő, de azt tudom, hogy nélküled az enyém nem létezik. - simogatta meg az arcomat mire én a nyakába borultam és hagytam, hogy az ujjamra húzza a kis ékszert.
- Mikor láthatlak újra?
- Majd eldől, kicsi pillangóm. Majd a sors eldönti. - nyomott egy utolsó csókot a számra. Már épp en is visszacsókoltam volna, de hirtelen megszólalt a hangosbemondó, mennem kellett.Igor pov.
Fájdalmasan néztem a távolodó alakját. Ő még távozni is csak kecsesen tud. Az ajtóban még visszafordult és integetett mire én mosolyogva kengettem a kezemet. Majd neztem ahogy ez az angyal eltűnik a nagy ajtó mögött.
Vége.Nem kell megenni, jó? Persze, hogy nem ez a vége! Lesz második èvad! Méghozzá hamarosan!
Csáó!
YOU ARE READING
A modell (Befejezett)
RomanceA festmeny nem csúfít, a festmény nem öregszik, a festmény nem érez fàjdalmat, mégis lehet szerelmes.