Sakk és matt, Bátyó! 😏 [BEFEJEZETT]

6. Hiány

Nagyon nehezen indultam el másnap a suliba. Katie már várt rám a ház előtt. Őt kértem meg, hogy jöjjön értem reggel a suliba. Vagyis valójában Keith jött el, mert mindig együtt járnak suliba.

- Aidennel mi a helyzet?  - kérdezte a barátnőm az anyósülésről, miután elindultunk. Keith vezetett.

- Nem tudom, nem beszéltem vele mióra elment. Nem is találkozunk, majd csak hétvégén. - néztem ki az ablakon.

- Az szívás - jegyezte meg - honnan jött neki ez a kolis dolog így hirtelen..? - gondolkodott hangosan.

- Anyáéknak azt mondta, hogy így könnyebb tanulnia, nem kell felesleges köröket tennie. - hajtottam le a fejem.

Egy felesleges kör vagyok a számára.

Amikor anya kimondta ezeket a szavakat, összeszorult a szívem. Legalább megtudtam, mit is gondol rólam a bátyám.

- Durva. - konstatálta Katie. - ha gondolod, mi eltudunk vinni minden reggel a suliba. Néha haza is, de a sok délutáni plusz órák miatt nem mindig. - ecsetelte.

- Nem baj, megoldom - mosolyogtam hálásan. - Már ennek is örülök, hogy reggel eltudtok hozni. Köszönöm. - néztem feléjük hálásan.

A suliban lassan teltek az órák. Történelmen nem is figyeltem egyáltalán. Inkább ki-ki tekintettem az udvarra. Ahol ülök, a hátso sor ablak melletti padjában, tökéletesen látni lehet, hogy a suli másik két épülete között, hogy randalíroznak a diákok. Cigiznek, verekednek, vagy a szerelmesek esetében, csókolóznak. Most épp cigiztek az ott lógó diákok. Még ez is érdekesebb volt, mint végighallgatni, Ms.Unalmas történelem óráját.

A többi órán vagy a füzetembe firkálgattam, vagy a többieket figyeltem, hogyan próbálnak az órán nem odafigyelni a tanárra. Valaki a telefonját nyomogatta az asztal alatt, valaki PSP-n játszott, volt egy lány aki a könyvét olvasta, és volt aki a cigijét töltötte a pad alatt. A legtöbb tanár ha észre is vette a diákok magán akcióját, nem is szólt inkább semmit. Nekik is nagyon hétfői hangulatuk van.

Ebédszünetben Joshék próbáltak életet lehelni belém. Nem sok sikerrel.

- Péntek 6-ra érted megyek, morcoska  - simította meg az arcom Josh. Meglepődtem ezen a gesztuson, reflexből elhúzódtam tőle.

Josh hátradőlt a széken.

- Még nem tudom, Josh. Pénteken jön haza a bátyám. - vágtam rá.

Josh karba fonta kezeit, homlokráncolva. A múltkori eset óta, nem kedveli a bátyámat, amit megértek.

- Egész hétvégén otthon lesz, szerintem kibír nélküled még egy estét. - hallottam egy fura élt a hangjában.

- Lehet, hogy Ő igen. - kezdtem. - De nekem fontos a bátyám, szeretnék találkozni vele - zártam le a témát, majd otthagytam a társaságot az asztalnál.

Azonnal megbántam, hogy így beszéltem Josh-sal, hiszen a bátyám tényleg nem mutat semmilyen érdeklődést a húga iránt, irántam.
De nekem még mindig Ő a legfontosabb az életemben. Látni akarom, amint csak tehetem, még akkor is, ha Ő a háta közepére se kíván.

- Ellie! - futott utánam Josh.

Kérdőn néztem rá. Josh kifújta magát.

- Nézd, kedvellek. - kezdte. - Ezért elszeretnélek vinni vacsorázni és, ha egy picit is kedvelsz... - hagyott egy rövid szünetet, majd megfogta a kezem. - Gyere el velem, pénteken. - mondta lágy hangon.

Ez a gesztus nagyon meglepett. Josh randizni akar velem. Nem tudom jó ötlet lenne e.

- Josh... - szóltam bizonytalanul. - Én is kedvellek, de csak mint barátot - húztam el a kezem a kezéből. - Ne haragudj.