Reggel első gondolatom az volt, hogy ránézzek a telefonomra. Elmosolyogtam, ahogy megláttam az értesítést, miszerint „Theodopolis üzenetet küldött".
Theodopolis:
Nah... ez gonosz volt... :D*Theodopolis becenevet állított be neked: Ms.Gonosz.*
Ms.Gonosz:
Nem is, és az enyém meg nem túl kreatív név...Mosolyogva tettem le a telefonom és készülődtem a suliba.
Reggelizni nem nagyon volt kedvem így inkább elindultam a suliba. Gyalog pont beérek az óra elkezdődése előtt.
Mikor kiléptem a bejárati ajtón, Aident pillantottam meg a kocsijának dőlve, engem várt. Legalábbis nagyon úgy tűnt.
Egy szó nélkül elmentem előtte, de ő megállított.
- Elviszlek. Gyere. – És már húzott is magával, majd kinyitotta előttem az ajtót.
Vonakodva, de beültem az autóba. Nem akartam veszekedni, semmi kedvem nem volt hozzá. Csendben ültem az autóban. Aiden beült mellém, majd hosszan rám nézett. Éreztem, hogy valamit nagyon mondani akar, de végül inkább előre fordult és beindította az autót.
- Miért viszel be? Már rég a koleszba kellene lenned. – szólaltam meg végül.
- Mert ehhez van kedvem. A héten itthonról járok. – válaszolta.
Nem tudtam mit gondoljak ezzel kapcsolatban, de nem is igazán volt időm gondolkodni, mert időközben Aiden leállította az autót nem sokkal a suli előtt.
- Miért itt álltál meg? – kérdeztem és feszengeni kezdtem az ülésen.
- Beszélni szeretnék veled. – Fordult oda hozzám, és határozottan a fejtámlámra támasztotta a kezét.
- Én nem szeretnék beszélni veled – jelentettem ki és kikapcsoltam a biztonsági övem.
- Ellie – tette a kezét az enyémre gyengéden. – Kérlek, ne haragudj rám. – nézett rám szomorúan.
Nem sokszor látom így a mostohabátyám. Nem tudtam mit mondjak így csak néztem rá csendben.
Aiden a hüvelykujjával kezdte simogatni a kezem.- Nagyon fontos vagy nekem Ellie. És nem vagy számomra egy senki. Csak hirtelen felindulásból mondtam ezt neked, mert felidegesítettél.
- Én? Ugyan mivel? Semmit nem tettem, amit eddig ne tettem volna. – Elhúztam a kezem tőle és karba fontam a kezeim.
Aiden a hajába túrt miközben hangosan sóhajtott.
- Nem tudom megmondani neked a miérteket, de hidd el, hogy nem úgy gondoltam és nagyon sajnálom. – Nézett rám végül komolyan.
Mély hangjában éreztem egy kis aggodalmat. Kezeivel felém nyúlt és végig simított az arcomon, majd egy tincset a fülem mögé igazított. Ettől végig futott a testemen egy furcsa, de jóleső érzés.. Olyan meleg a keze... Erre az érzésre becsuktam a szemem egy pár másodpercig. Mikor kinyitottam a szemeimet megpillantottam Aiden szemében valamit, amit nem tudtam hirtelen hova tenni. Alsó ajkát beharapta. Kicsit közelebb húzódott hozzám, és a kezét a combomra tette. A szívem akkorát dobbant ez miatt, hogy azt hittem kiszakad a helyéről. Olyan meleg a keze... szinte égeti a combom. Aiden közelebb hajolt, annyira, hogy éreztem forró leheletét az arcomon, majd megpuszilt. Egy pillanatra azt hittem.... tudom abszurd gondolat, de teljesen olyan volt ez a mozdulat, mintha... meg akart volna... csókolni. Éreztem, hogy ég az arcom. Biztos voltam benne, hogy elpirultam. Aiden elhúzódott tőlem, majd beindította a kocsit. Hiányérzetem támadt miután elhúzódott tőlem.
YOU ARE READING
Sakk és matt, Bátyó! 😏 [BEFEJEZETT]
RomanceEllie és Aiden kapcsolata nem mondható felhőtlennek. Habár szinte együtt nőttek fel, az idő és az elnyomott érzelmek sorsdöntő fordulatot vettek. Egy olyan határon lépkednek, amelynek két kimenetele lehet. Vagy elválnak útjaik egymástól, vagy hagyjá...