Sakk és matt, Bátyó! 😏 [BEFEJEZETT]

18. Sakk-Matt

Széles vigyorral az arcomon rohantam Aiden felé a reptéren, majd a karjaiba vetettem magam. Szorosan öleltem, mélyet szippantottam az illatából. Nagyon hiányzott már ez. Hosszas ölelkezés után, belékarolva sétáltam az autója felé. Mint megtudtam jó fizetést kap gyakornokként is, és tudott venni egy autót, illetve egy tágas lakást is bérel a belvárosban. 

Úton a lakása felé volt egy kis időm megnézni magamnak a várost. Nagyon tetszett, sok helyet láttam, ahova szívesen elmennék Aidennel, hogy közelebbről megnézhessem. 

- A lakótársam valószínűleg otthon lesz mikor odaérünk. - kezdte, megszakítva engem a nézelődésben. - Ne lepődj meg rajta, kicsit fura figura. - mondta mosolyogva, zavarában a fejét vakargatta. 

- Hogy érted, hogy fura figura? - fordultam felé. 

Aiden elmosolyodott.

- Majd megtudod.  - válaszolt kurtán.

Lassan meg is érkeztünk a lakáshoz, Aiden vitte fel az egyetlen bőröndöm. A legfelső szinten volt a lakás, ahogy beléptem, elámultam. Egy nagy nappaliban találtam magam, ami egybe volt a konyhával, csak egy pult választotta el a két helyiséget. Szinte nem is volt fala a lakásnak, gyakorlatilag szinte csak ablakokból állt, ahonnan nagyon szép kilátás nyílt a városra. Nem sokat tudtam nézelődni, mert a már említett lakótárs állta el a kilátást...... a csupasz..... testével.

Zavaromban eltakartam a szemem, miközben elpirultam. 

Csak egy hangos nevetést hallottam. - De cuki vagy, egyelek meg. - kacagott. - Ellie kistesó ugye? - kérdezte a csupasz test tulajdonosa.

Bólintottam, miközben kikukucskáltam az ujjaim között. Az illető közben felvett egy kis köntöst, így eltakarva magát. 

- Elijah - nyújtott kezet a  selyemköntösbe burkolózott kéjenc.

- Ellie - ráztam meg tétován a kezét, majd Aidenre néztem, aki a kezével takarta a száját, úgy nevetett. 

Most már értetm mit értett a fura alatt. Ekkor vettem észre egy szemüveges lányt a háttérben, az arcán volt egy kisebb fekete folt, mintha graffit lett volna. Majd megláttam a ceruzát a kezébe. Ekkor esett le.

- Megcsodáljátok, hogy Nina milyen szépen lerajzolt? - kérdezte, de már felénk is fordította a vásznat.

Elfordultam zavaroban.

- Aha, nagyon... élethű.. - mondtam kurtán. Próbáltam kiverni a fejemből a látottakat.

Elijah nagyon vigyorgott, majd odajött hozzám és átölelte a vállam. 

- Na gyere körbe vezetlek. - vigyorgott, majd megmutatta a lakás minden zeg-zugát.

Este magunkra hagyott minket a bátyámmal. Kicsit féltem ettől a pillanattól, de most nem futamodok meg, még, ha kényelmetlen is.

A kanapén ültünk egymás mellett bort kortyolgatva ünneplésképp és hallgattam, ahogy meséli az elmúlt két évet. A háttérben halk zene szólt. Nagy beleéléssel mesélte. Én pedig mosolyogva figyeltem. Sokat változott a bátyám, sokkal kisimultabb és felhőtlenebb, és még sose hallottam ennyit beszélni. Jó hatással volt rá ez a hely. Ugyanekkor el is komorottam....

- Ellie..? Mi a baj? - kérdezte Aiden, aggódva. 

Erőt vettem magamon, és rámosolyogtam.

- Nincsen semmi, örülök, hogy ilyen jól érzed itt magad. - mosolyogtam halványan.

Aiden sóhajtott egyet. 

- Ellie, tudom, hogy van valami, a mű mosolyt nem veszem be - mondta.