Zenesuli / Javítás alatt /

36. rész

A tegnap késő esti kis karaoke bulink ami a barátaim és a bátyám hirtelen ötlete volt kicsit hosszúra nyúlt és mielött éjfélt ütött volna az óra a nappalinkban lévő nagy fali órán, a szüleink léptek be a bejárati ajtón. Mi pedig két műanyag mikrofonnal a kezünkben és a fiúk akik a tabletről válogatták a zenéket nekünk, anya és apa két meglepett arcával találtuk szembe magunkat.

- Mi a pritymák folyik itt? - lépett be apa a házba és mögötte az ajtó a kinti időjárástól szinte azonnal becsapódott.

- Apa...- kezdett volna bele a magyarázkodásba Louis, de apám megálította.

- Bevettétek! - nevette el magát viccesen.

- Father ne csináld már ezt! A frászt hozod ránk. - kapott a megnyugvástól a mellkasához a testvérem.

- Sajnálom. Néha a körmötökre kell ijeszteni, nehogy szétkapjátok itt a házat amég nem vagyunk itthon. - mondta viccesen apa.

- Jól van na. - szólaltam meg kicsit kínosan érezve magamat ettől az egész helyzettől.

- Jess! Mostmár mennyetek aludni kérlek. Holnap van a nagy buli nem ma.

- Megyünk már a anya! - kiabáltam be a konyhába, hogy meghallja.

- Köszönöööm! Jó éjt! - kiáltotta vissza kedvesen és mi pedig felmentünk az emeletre, ahol Jul-al egyszerre zuhantunk be én az ágyamba ő pedig a matracra amire beágyaztam neki.

Mielőtt viszont még elaludtunk volna még odasúgtam Juliet-nek...

- Köszi! - mondtam halkan.

- Szív. - válaszolta és elnyomta az álom. Nem sokkal késöbb pedig engem is.

_________________________

Másnap reggel elég sokáig aludtunk. Mikor felkeltem, az éjjeliszekrényemen lévő óra 10:35-öt mutatott.

- Jó reggelt Jul! Nagyon elaludtunk! - dobtam le egy párnát a matracon szudikáló barátnőm fejére .

- Héj! - ült fel rögvest és szemei felpattantak.

- Már délelött van nem is reggel. Délután meg el kell kezdenünk készülődni. - pattantam ki az ágyamból izgatottan.

- Jól van Jess csak nyugi. - kelt fel kómásan. - Először is mennyünk le enni. Anyukád ugyanis biztos isteni dél-ebédet csinált nekünk. - mondta viccesen.

- Jó reggelt lányok! - mondta anya amikor beléptünk a konyhába.

- Jó reggelt Mrs. Fills! - köszönt Jul.

- Neked is anya. - mondtam én is.

- Na és izgultok már? Ki lesz a nagy fellépő? - érdeklődött.

- Igen nagyooon. - mondtuk ki izgatottan egyszerre.

- Jess tegnap voltam a Second Hand-be és hazahoztam két gyönyőrű szoknyát és még egy-két ruhadarabot. Fennt vannak egy szatyorba a szoknyákat pedig már beakasztottam a szekrényedbe. Ki is mostam őket. Ha gondoljátok, azok közül is válogathattok.

- Köszi anya.

- Nagyon szivesen. És most egyetek. - rakott le elénk két tálcát, rajtuk  két-két tükörtojással és felvágott paradicsommal...

- Ez nagyon finom volt Mrs. Fills. - állt fel az asztaltól Jul.

- Ugyan. Semmiség volt. Majd szólok ha kész az ebéd de valószinűleg csak délután kettőre lesz kész.

- Rendben. - mondtuk egyszerre.

- Hol van Louis és Zsombor? - kérdeztem rá még mielött felmentünk volna.