Levi Ackerman Boyfriend Preferences [Befejezett]

❤️A reakciója egy őt ábrázoló rajzodra❤️

Az egyik délután viszonylag hamar véget ért az újoncok számára a kiképzés, ezért a megszokottnál hamarabb értél haza. Levi még nem volt otthon, ezért úgy döntöttél, hogy az egyik legnagyobb szenvedélyedet, a rajzolást választod unaloműzés céljából. Ugyanis viszonylag kevesen tudják rólad, hogy nagy tehetséged van hozzá, és ezeknek az embereknek a táborát erősíti Levi is, hiszen mióta együtt vagytok, nem igazán látott még téged rajzolgatni, ami tulajdonképpen a szabadidő hiányának köszönhető. Egy darabig erősen gondolkodtál azon, hogy vajon mit rajzolhatnál. Talán egy szép csendéletet? Esetleg egy gyönyörű tájképet? És akkor hirtelen beugrott egy ötlet, hogy egy emberi portrét fogsz megalkotni, méghozzá annak a személynek az arcát, akit a legjobban szeretsz, és akit a leggyönyörűbbnek tartasz. Kezedbe is vettél hát egy grafit ceruzát, és neki is láttál az alkotásnak. Minden egyes apró kis részletet figyelmesen kidolgoztál, külön hangsúlyt fektetve a szemek megrajzolására és az ajkak tökéletes megformálására. Alkotás közben csak te léteztél és a rajzod, minden más dolog elfelejtődött benned. Annyira belemerültél a Levi arcát ábrázoló portréd elkészítésébe, hogy észre sem vetted, hogy az említett férfi idő közben hazaérkezett. Mivel minden egyes alkalommal, mikor hamarabb érkeztél haza nála, lent a nappaliban vártál rá, hogy egy külön töltött nap után újra a karjaiba borulhass és egy forró csókot válthass vele, ezért nagyon furcsállta, hogy ezúttal nem a földszinten talált téged. Amint benyitott a szobába, te megrémülve kaptad hátra a tekinteted, miközben próbáltad karjaiddal eltakarni az asztalon heverő rajzodat, ami szerelmedet ábrázolta, hiszen nem szívesen mutattad volna meg neki is, ugyanis féltél attól, hogy esetleg rossz néven venné. Levi egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy mivel ijesztett meg ennyire és hogy mit rejtegetsz előle annyira, ezért közelebb sétált hozzád, és megpróbálta elvenni tőled az általad olyannyira féltett papírdarabot. Te persze próbáltad ezt megakadályozni és erősködtél, hogy ez csak egy ostoba kis firkálmány, amit unalmadból csináltál, de túlságosan hajtotta a kíváncsisága ahhoz, hogy rád hagyja, így végül sikerült rávennie téged arra, hogy megmutasd neki is. Teljesen kipirult arccal átnyújtottad neki a papírlapot, miközben igyekeztél kerülni vele a szemkontaktust. Levi először csak kifejezéstelen arccal figyelte a rajzlapra vetett tökéletes mását, majd szemeiben megcsillant az elégedettség és a lenyűgözöttség, ami miatt képtelen volt megállni, hogy ajkait ne húzza egy vidám mosolyra. Miközben visszanyújtotta neked a lapot, egy apró puszit nyomott a homlokodra és csupán ennyit mondott: "Gyönyörű munka. De van, aki még ezt a tökéletes rajzot is túlszárnyalja...Te."