Víta - Éld az életed

XIII

Loki kótyagosan, és értetlenül nyitotta ki a szemeit. Hogy lehet még mindig életben? Ki volt az az idióta, aki megmentette? Megpróbált felülni, de túlságosan is fájt a hosszú vágás a mellkasán. Inkább visszahanyatlott, és úgy nézett körül. Valami sötét, barlangszerű hely volt. Habár barlangnak túl, sima. Tulajdonképpen egy csarnokban volt, Vítával együtt. A lány a falnak támaszkodva nézett ki a fejéből. Úristen. Mit tett? Vajon, túlélték? Lassan tépkedte a haját, és egyre csak azon kattogott, hogy mégis mi az isten történt. Mintha, kikapcsolták volna. Olyan volt ez, mintha egy reflex lett volna. Mint mikor magad elé emeled a kezed, mikor valamit feléd hajítanak. De ez nem volt természetes. Inkább, mintha beleépítették volna. Elmélkedéséből egy kárörvendő kacaj rázta ki.
-No lám, a Bosszúállók kis kedvence! – hangjából csak úgy csöpögött a gúny. – Talán apád is átlátta milyen haszonleső, szánalmas csitri vagy? – Loki ahogy meglátta Vítát harag gyúlt benne. Nem akart mást, mint halálra kínozni. Bár nagy sajnálatára most ezt csak szóban tehette meg. – Azzal nem mész sokra, hogy nem szólsz semmit.
-Jelenleg az sem érdekel, ha meghalok. És mégis mit válaszoljak? Eddig is utáltál, csak nem mutattad ki. – rántotta meg a vállát. Lokinak tőrként hatoltak a szívébe a szavak. Ő akarta kínozni a lányt, de fordítva jött össze. Ezt pedig nem hagyja megtorlatlanul.
-Ó, ez kedves. De mond csak, honnan vetted a bátorságot, hogy így beszélj velem? – kérdezte negédesen. Víta csak unottan rá nézett. – Nem félsz, hogy lesújtok rád? - A lány megrázta a fejét, és összeráncolta a szemöldökét.
-Nem. – válaszolt halál nyugodtan. Ez a nyugodtság még Lokit is megijesztette. Víta szomorú, és ezért valamiért a lelke legelrejtetettebb zugában ő is az.

Tony Pepper mellett ült. Nem volt hajlandó onnan elmenni. Miután majdnem Banner is átváltozott, úgy döntött, hogy neki ennyi köszöni szépen elég. Kedvese nyitogatni kezdte a szemeit.
-Ez a lány nem semmi. – szólalt meg a nő. Tony hitetlenkedve nézett rá szerelmére, de aztán csak fejcsóválva csókot nyomott a homlokára. - A többiek, hogy vannak?
-Hát, Víziót újra kellett indítani, de most már rendben van. Viszont, Barnes nagyon be van pöccenve.
-Miért? Feljöttek a rossz emlékei? – kérdezte Pep.
-Ja, nem. Igazából azért, mert Víta benyugtatózva, és börtönözve van Lokival együtt. – rántotta meg a vállát.
-Hogy mit csináltál? – akadt ki Pepper.

Thor amint megnyugtatta népét visszatért öccséhez, hogy haza vigye. Tudja, hogy így is nagy galibát okozhatott. Bár arra nem számított, hogy ekkorát. Amint odaért, értetlenül vette szemügyre a körülményeket. Minden tiszta víz, mindenki ki van borulva, Víta és Loki sehol. Az akkor belépő Clint és Wanda is hasonlóképpen éreztek.
-Lehet, hogy csak elrepedt pár vízvezeték. – próbálta szépíteni a helyzetet Clint. Wanda hitetlenül ránézett. Inkább elment megkeresni a bátyját. A megmaradt két Bosszúálló együtt ment tovább keresni valakit, aki elmagyarázza, hogy mégis mi az isten történt. Az egyik folyosón Rhodey-ba botlottak bele.
-Itt meg mi történt? – kérdezte az isten.
-Hát sok minden. – fonta össze a kezeit a mellkasán a férfi. – Például Amikor Ledolin megtudta, hogy Lokival mi történt, valamit csinált, amivel megfagyasztotta Peppert, Víziót és Barnest. Erre Tony kiakadt, és kijött rajta minden feszültség, amit úgy kezelt, hogy apját és lányát bezárta a Hulk-pincébe, rájuk hívta Furyt, Pietrót meg lesokkolózta. Ezen felül a csapat megint két részre szakadt. Vannak, akik szerint Tony hülyeséget csinál, és vannak, akik szerint meg nem.
A két Bosszúálló nem is tudta mit tegyen. Thor mégis hova vihetné Lokit és Vítát? Asgardba? Vítát még csak-csak, de Lokit? Mindennek a tetejébe pedig megfontolta, hogy megbontja a Bosszúállókkal való szövetségét. Mennyi mindent tett értük. Hányszor jött segíteni a Földnek, most pedig ennyit nem kérhet cserébe? Ez már mindennek a teteje!

-Csak azt ne mond, hogy igazat adsz neki! – háborodott fel Buck. – Bezárta Vítát! Egy ártatlant! – üvöltött magából kikelve.
-Szerintem igaza van. – kelt Barnes védelmére Sam. Erre értetlenül néztek rá. Hát igen, Sólyóm, és Fehér Farkasunk nem igazán bírta egymást, ezért is volt ez olyan fura. – Most mi van?
-Nem könnyű most neki. – sóhajtott Steve.