❝-Hősökre van szüksége a világnak, amit ismerünk. Veszély fenyegeti. Világegyetemet megrengető vad vihar érkezik messziről. Egy olyan csatába keveredett a Föld amit mi magunk nem vívhatunk meg. Kell egy csapat, kik különlegesek. Vadak, olykor tüzese...
New York reggeli forgataga olyan volt, mint bármikor máskor. A napsütés megvilágította a várost, egyfajta boldogságot adott neki, néhányan azonban még így komor tekintettel siettek dolgozni.
A metrón szardíniadobozt megszégyenítve tolongtak az emberek, a Times Square-en hömpölygött a tömeg, a Szabadság-szobor tövében egy aktatáskás hivatalnok furakodott át a turistákon.
Azonban valami más is történt ezen a napsütötte reggelen New Yorkban, ami nagyon is eltért a megszokottól.
A kobaltkék bevonattal rendelkező űrhajó hangos puffanással ért földet a S.H.I.E.L.D. épületének tetején. A jármű megrázkódott a landolás hatására, a másodpilóta ülésén elhelyezkedő forró ital a műszerfalra ömlött. Az űrhajót vezető férfi épphogy csak feltápászkodott helyéről, amikor a kék jármű nagy robajjal megindult a tetőn, hatalmas csörömpöléssel bezuhanva az egyik ablakon.
A férfi elsöpörte szemébe lógó kékszínű hajtincseit, majd felmérte a kárt. A szélvédőként profitáló üveg pókhálósra tört, néhány alkatrész szanaszét gurult az űrhajó belsejében. A pilóta óvatosan feltápászkodott, kisméretű, de hatásos fegyverét az övébe csúsztatta, majd kikászálódott a járműből.
Amint kilépett a biztos talajra, azonban egyszerre legalább száz furcsa kinézetű lény fogott rá fegyvernek kinéző eszközt.
- Hé, nyugi! – lépett előre, így a tetőablakon besütő napfény megvilágította kékszínű bőrét. – Ez itt a Föld?
- Azonosítsa magát! – kiabált az egyik fekete öltözetes. A kezében tartott eszközt a magasba tartva, az idegen felé mutatott vele.
- Talán nem hallottad, hogy kérdeztem valamit? – érdeklődött nyugodtan a földönkívüli. Őt ugyan nem hatja meg néhány vicces kinézetű lény, másrészt pedig szórakoztatta, hogy a helyieket ennyire felzaklatja az, hogy ő itt van.
- Igen, ez itt a Föld – felelt egy másik furcsa lény fáradtan. – Lássam a kezét!
- Ha ragaszkodsz hozzá – vont vállat a kékbőrű, majd a magasba emelte mindkét (kék) kezét. – Tehát, ki vezeti a bolygót?
- Az elnök – szólalt meg egy harmadik földi bizonytalanul.
- És ő hol van? – A földönkívüli a szemét forgatva pillantott az egyszínű mennyezetre. Miért kell ezekből mindent harapófogóval kihúzni?
