Hetedik Rész

3K 115 0
                                        

Meglepődött. Levit megdöbbentette az, amit mondtam, mégis támogatott. Láttam rajta, hogy egyből meg akarja oldani, tenni akar, segíteni, de én egyelőre nem tudtam ezzel foglalkozni, ő pedig tudta, hogy egyelőre arra van szükségem, hogy valaki mellettem álljon úgy, hogy mindent tud.
Miután mindent elmondtam csak lefeküdt mellém az ágyba, és átölelt. Nekem pedig csak ennyire volt szükségem abban a pillanatban. Elaludtunk és ajtócsapódásra ébredtem. Körülnéztem, de már egyedül feküdtem Levi ágyában, az ajtó változatlanul csukva, az éjjeliszekrényen narancslé és sós keksz. Hirtelen nem tudtam eldönteni mi legyen. Mondjam el Ancsának is? Elvégre azért jöttem… De most, hogy Levente már tudja nem igazán volt kedvem még valakinek kiadni magam. Egyelőre ez is épp elég nehéz volt, bár tény, hogy megkönnyebbültem tőle. Úgy döntöttem, még egy kicsit a mi titkunk marad. 

Elérkezett az első ultrahang ideje. Levente időről időre hív vagy ír, érdeklődik, hogy vagyunk, tud-e valamiben segíteni. Valójában, ha elárultam volna neki, hogy ma jövök az orvoshoz, biztosan felajánlotta volna, hogy elkísér. De azt éreztem, hogy ezzel most nekem kell megbirkóznom. Ha Apróság megszületik, akkor is csak én leszek neki. Mit fogok akkor csinálni, ha az ilyen egyszerű dolgok nem mennek, mint egy rutin vizsgálat?     
Így hát itt ültem egyedül, a táskámat szorongatva, várva, hogy az én nevemet mondják.

- Török Liliána! – hangzott fel az ajtóból a világoskék orvosi ruhába öltözött nőgyógyászom hangja.  – Kérem, fáradjon be!

A vizsgálaton kiderült, hogy minden rendben van. A kilencedik hétben vagyok, Apróság ép és egészséges az ultrahang alapján, még a szívverését is hallottam. Csodálatos volt. Sosem hittem volna, hogy ekkora szeretet létezik, hogy ilyen feltétel nélkül lehet imádni valakit. De ahogy meghallottam az apró dobbanásokat és megláttam a felvételen azt a kis emberkét, elöntött a színtiszta anyai szeretet és a boldogság hullámai. Bár eléggé kilátástalan a helyzetünk, sok mindenre kell megoldást találnom, most éreztem úgy először, hogy sikerülni fog. Mert érte még a csillagokat is lehozom és a hegyeket is elhordom, ha kell, csak ő boldog legyen. A doktor kinyomtatta az ultrahang képet, felírta a legalkalmasabb terhesvitaminokat és megbeszéltük a következő vizsgálat időpontját. Annyi érzelem kavargott bennem, annyi mindent akartam mondani, de nem volt kinek. Ezért csak sétáltam a parkban, és Aprósághoz suttogtam. 

- Minden a legnagyobb rendben lesz Apróság! Anya mindent elrendez, megígérem. 

Sajnos az ígéreteket nem mindig tudjuk betartani…

BabaparaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora