Egy gyerekkori barátság mennyit bír ki? Meddig mehet el a két fél, hogy jóban maradjanak? Mi történik akkor ha az egyiknek oda kell költözni a másikhoz? Mennyit engedhetnek meg? Mire kell odafigyelni? Hiszen még sem úgy mozog egyik sem, mintha a saj...
-Na akkor én itt hagyom a gerlepárt kettesben.-vigyorgott ránk Jimin a film befejezése után.
-Jaj menny már magadnak.-ráztam meg a fejem.
-Ha nem ismernélek még azt hinném, hogy bunkó vagy.-mondta mosolyogva.-De mivel ismerlek, így tudom, hogy az vagy.-vigyorgott rám.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
-Mekkora paraszt vagy.-csaptam vállon.
-Jól van jól van, na megyek.-ölelt át a magas fiú az ajtóban állva.
-Köszönöm.-suttogtam halkan.
-Holnap találkozunk.-köszönt el Kook is tőle.
-Rendben, sziasztok.-intett az ajtóból majd elment. Bezártam az ajtót és vissza mentünk a nappaliba.
-És akkor most mi legyen?-kérdezte Kook mosolyogva.
-Megnézzünk még egy filmet vagy aludjunk?-kérdeztem vissza.
-Hát én nem vagyok álmos, te igen?-vállamra dőlt, majd az ölébe vette a laptopot.
-Igazából magam sem tudom.-nevettem fel kínosan.
-Tudod mit? Elkezdünk nézni valamit és ha be alszol akkor elviszlek a hálóba.-ajánlotta fel.
-Jól hangzik.-mosolyogtam, amit ő nem láthatott.
Elkezdtünk nézni valami akció filmet, aminek a címét nem tudom, mert Kook nem mondta el, csak rá ment mert jó film, ő már látta. Én meg bele mentem, mert általában jó filmeket szokott választani.
Már a felénél voltunk, mikor megszomjaztam. Próbáltam felkelni, de Kook súlya lenyomott.
-Hová akarsz menni?-nézett fel rám, még a sötétben is csillogtak hatalmas őzike szemei.
-Szomjas vagyok.-suttogtam halkan.
-Akkor majd én hozok neked.-simított végig combomon.
Kicsit bizsergett utána a helye, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Lehet, csak azért mert meleg volt a keze és jól esett.
Vissza jött egy pohár vízzel, majd a kezembe nyomta és vissza fészkelte magát mellém.
-Köszönöm.-mondtam és bele kortyoltam. Jól esett kiszáradt torkomnak.
-Nari, te már gondolkodtál azon, hogy mi miért nem jöttünk össze sosem?-kérdezte meg halkan, miközben tekintete csak a laptotra irányult.
A hirtelen jött kérdésre kiköptem a számban lévő vizet, elkezdtem köhögni, azt hittem rosszul hallok.
-Miért kérdezel ilyet?-kérdeztem két köhögés között.
-Nem tudom, csak eszembe jutott.-vonta meg a vállát.
-Na jó, ez nagyon bizarr kérdés volt.-nyugtattam le magam, mind a ketten a filmre figyeltünk.-Szerintem azért, mert akkor nem tudunk volna barátok maradni, hisz a kettő nem megy együtt. Vagy csak én gondolom így, nem tudom, de azt igen, hogy soha nem akarlak elveszíteni.-mondtam halkan.
