Lakótársak (Jungkook ff) SZÜNETEL

10

Rendeltem magamnak egy koktélt, majd a táncparkett felé irányítottam a figyelmem. Már most van aki teljesen részeg, és csak ráztam a fejem. Ilyen korán van és már lerészegedik valaki, sajnos nem csak egy személy és nem csak lányok. Pasik is voltak, akiken látszódott, hogy már teljesen ki ütötte őket az alkohol.

Épp visszafordultam a pult felé, mikor szó szerint mellém esett valaki.

-Bocsi a zavarásért, de megpróbálhatlak elcsábítani?-húzogatta a szemöldökét az illető. Végig néztem rajta és szinte remegett az alkoholtól és bűzlött is tőle.

-Sajnálom, de a barátom rögtön vissza ér a mosdóból.-mutattam a férfi mosdó felé.

-Addig simán elmegyek.-vigyorgott, majd a kezét a derekamra helyezte, ami vészesen haladt lefelé. Elvettem a kezét, de ő ugyan úgy vissza tette és megszorította azt.

-Nem akarok udvariatlan lenni, de menny el!-néztem rá komoly tekintettel. 

-Ugyan baba.-kezdett el taperolni, ami nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire nem volt ínyemre. Ismét ellöktem, majd a kezemet a hátamra tettem, a jel amit megbeszéltünk.

-Már megbocsájts, de még is mit művelsz a barátnőmmel?!-vette le az ismeretlen kezét Kook.

-Ó nem tudtam, hogy tényleg van neki valakije.-emelte fel védekezés képen a kezét.

-Van, úgy hogy tipli van.-nézett rá szúrós szemekkel Kook. Az ismeretlen rögtön el is ment.

-Huh köszi.-nyugodtam meg.

-Jól vagy?-hajolt közelebb, hogy halljam mit mond. Megéreztem az illatát ami bele vésődött az orromba és az agyamba. 

-Persze, most már igen.-nyeltem egy nagyot.

-Akkor vissza megyek.-mosolygott rám, mire bólintottam.

Bele kortyoltam az italomba, majd ismét a tömeget kezdtem el pásztázni, persze fél szemmel Kookot figyeltem. 

Egy pár embert el kellett hesegetnem magam körül, de szerencsére ők nem voltak alkohol befolyása alatt, így ők értettek a szóból. Észrevettem, hogy valaki engem néz, összeakadt a tekintetünk, és én voltam az aki először elmosolyodott. Lassan felém sétált, majd meg állt előttem.

-Nagyon jól áll rajtad ez a ruha, de ha én lennék rajtad, én is jól állnék.-vigyorodott el. Nyuszi fogai előbukkantak. Édes, de miért ilyen ismerős ez a mosoly?

-Köszönöm.-nevettem el magam.-Sajnálom, de ez nagyon jó duma volt.-a nevetésemtől és a hangos zenétől nem voltam biztos abban, hogy értette mit mondtam.

-Megkérdezhetem mi a neved?-ült le mellém.

-Nari vagyok.-mosolyogtam rá.

-Örvendek, az én nevem Junyoung.-mutatkozott be. Még a neve is, majdnem olyan mint az övé.

Miután bemutatkoztunk egymásnak elkezdetünk beszélgetni, hétköznapi dolgokról leginkább. Közben rendelt mint a kettőnknek italt, majd nem sokkal később még egyet. Nem kérdem, de ő ragaszkodott hozzá. Egy idő elteltével éreztem, hogy a keze a combomra tévedt. Kényelmetlenül éreztem magam és finoman levettem, de ő mintha mi sem történt volna vissza rakta és közben a szeme sem rebbent meg a beszélgetés alatt. Ismét elvettem, de nem értett belőle. Gondolkozás nélkül a hátamhoz tettem a kezem, de nem történt semmi. Jungkook, hol vagy már?

-Nem jössz el velem egy körre?-hajolt közelebb, az arca most megváltozott, már nem az a kedves nyuszi fogú volt, hanem inkább mint egy perverz démon, a szeme csillogtak a fényektől, de már semmi vonzó nem volt benne.