Akaratomon kívül 3 - Aki Szeret Az Sokat Veszíthet |Befejezett|

4.

- Mike? - Kérdezte Aaron kikerekedett szemekkel, mint aki maga sem hiszi el, hogy mi történik. Pár másodpercig néma csönd volt a szobában, mindenki feszülten figyelte, mi fog történni. Aaron tágra nyílt szemekkel várta a választ, majd a keze felé kapta a tekintetét, amit Mike megszorított.

- Meg vagyok. - Szólalt meg újra, és ezúttal a szemét is kinyitotta. Mindannyian kissé előre dőlve próbáltuk megállapítani, hogy van Mike. - Csak kicsit fáj a fejem. Mi történt? Hol vagyok? - Nézett körül értetlenül.

- Nem emlékszel rá, hogy... hogy mi történt? - Kérdezte Tara idegesen.

- De. De igen, valami rémlik. - Dörzsölte meg Mike a szemét, és egyre zavarodottabban nézett végig rajtunk. - De most komolyan, mi ez a hely? És hogy kerültem ide?

- Egy közösség, ahol biztonságban vagyunk. - Válaszoltam, majd rá haraptam az alsó ajkamra. - Ez a betegszoba.

- Betegszoba? Minek vagyok betegszobában? - Kapkodta a tekintetét idegesen.

- Mike... - Próbálkozott újra Tara. - Nem emlékszel... Hol voltunk?

- De igen. - Bólintott, miközben kissé felemelkedett. - Peg.... Azaz Peb bázisán. Oda vitt minket, és előadta élete történetét, bár senki sem kérdezte. - Kutatott az emlékeiben, és látszott, hogy mennyire megeröltető visszaemlékeznie. - Aztán lelőtte Mr. Griffet. - Jutott eszébe, mire gyorsabban kezdte venni a levegőt.

- Mike.... - Szólt ra Aaron, de Mike nem figyelt rá.

- És engem pedig átvittek egy másik szobába. - Folytatta egyre zaklatottabban. - Végig rángattak a folyosókon, és bevittek valami laborba. És.... és... - Próbálta felidézni összehúzott szemöldökkel. Mindenki aggódva figyelte a jelenetet.

- Mike, nem kell... - Próbálkozott Aaron újra.

- És megfenyegettek. Aztán berontottatok Ginnyvel. Peb pedig.... Peb beinjekciózott..... - Jutott hirtelen eszébe minden. Zaklatott tekintettel nézett végig rajtunk, majd látszott az a pillanat, amikor rájött, mire volt az az injekció. Tágra nyílt a szeme, és kikapta a kezét Aaronéból. Felült, és olyan hátra csúszott az ágyon, amennyire csak tudott, mintha tőlünk akarna elmenekülni.

- Mike... - Kezdte Aaron, de Mike rá sem nézett.

- Olyan vagyok, mint ők. Egy katona vagyok. - Suttogta maga elé.

- Ez nem jelent semmit. - Mozdult felé Aaron, mire Mike összerezzent.

- Ne érj hozzám! - Kiáltott fel, mire mindenki megrendülve nézett rá.

- Mike... - Suttogta Aaron elkeseredetten.

- Khm... - Köszörülte meg a torkát Ethan pár ággyal arrébb. - Bármennyire is végig nézném ennek a jelenetnek a befejezését, a jómodorom azt diktálja, hogy most akik nem voltak jelen az ominózus beinjekciózásnál, azok elhagyják a dráma helyszínét. - Állt fel Angellel, és Lucas-al együtt. - Úgyhogy mi most magatokra hagyunk, és a továbbiakban fogadásokat kötünk, hogy mi lesz a kimenetele ennek a kis szituációnak.

- Ethan! - Szólt rá Angel, és az ajtó felé taszigálta.

- Csak őszinte vagyok. - Hagyta el a helyiséget Ethan. Angel bocsánatkérő tekintettel követte, majd Lucas is kiment, és becsukta maga után az ajtót.

Mindenki ismét Mike-ra nézett, aki idegesen kapkodta köztünk a tekintetét.

- Mike, mi a baj? - Törte meg a csendet Tara.

- Valami nem jó. - Rázta a fejét Mike. - Érzem.

- Nem csak amiatt vagy rosszul, mert eszedbe jutott az egész? - Kérdezte Xanden. - Nagyon sokkoló, ami veled történt.