Akaratomon kívül 3 - Aki Szeret Az Sokat Veszíthet |Befejezett|

27.

Mire visszaértem a többiekhez, mindenki magába roskadva ült egy-egy széken, és maguk elé bámulva dolgozták fel a történteket. Én lehuppantam az Aaron melletti székre, mire az Igaz Társam rögtön megfogta a kezemet.

- Nem teljesen értem mi történt itt. - Szólalt meg Lizzy halkan. Tyler kezét fogta, és láthatóan szorongott az elmúlt események miatt.

- Azt hiszem Xanden a következő napokban nem fog hozzánk szólni. - Húzta el a száját Tara.

- Se Hullócsillag. - Tette hozzá Tyler.

- Azzal együtt tudok élni. - Legyintett Tara.

- De miért engedte meg apád, hogy velünk jöjjön? - Nézett rám Aaron kérdőn. - És te miért nem jöhetsz?

- Azt nem tudom, én miért nem mehetek. - Vontam meg a vállamat csalódottan. - Hullócsillagban viszont vagy megbízik, vagy okot akar adni neki, hogy ne bízzon meg benne. - Válaszoltam elgondolkodva. Apám nagyon okos, nem véletlenül vezér, és nem könnyen bízik meg az emberekben. Matt-et sem véletlenül követtette, és biztos Hullócsillagon is rajta tartja a szemét.

- Hullócsillag kiakadása őszintének tűnt. - Szólalt meg Lizzy. - Amiért nem bízunk meg benne.

- És igazat mondott velem kapcsolatban. - Mondta Tara, és látszott, hogy nincs ínyére ezt bevallani. - Peb azt mondta, hogy akkor álmodok, ha nagyon akarok. De csak azért állította ezt, hogy ne álmodjak róla. Hullócsillag azt mondta, hogy akkor jönnek az álmok, ha nem akarom, hogy jöjjenek. Az utóbbi időben feladtam, hogy megálmodjak bármit is, és jöttek is. - Magyarázta, mi pedig megértően bólogattunk.

- Apám azt is mondta, hogy Matt-ben kevésbé bízik meg. - Tettem hozzá, és óvatosan Mike-ra pillantottam. - Valakivel beszélt tegnap, és lehet, hogy Peb volt az. - Tettem hozzá, mire Mike a tenyerébe temette az arcát.

- Ha kiderül, hogy Hullócsillag az ártatlan ebben a sztoriban, én lemegyek spárgába. - Motyogta Mike.

- Annyi esély van rá, hogy Hullócsillag ártatlan, minthogy én valaha divat tanácsot fogadok el Aarontól. - Csóválta a fejét Tara. - Konkrétan elvonja a közelünkből Xandent. Az utóbbi időben nem is beszéltem vele.

- Ez igaz. - Bólintott Lizzy. - De lehet csak együtt szeretnének lenni. Van mit bepótolniuk.

- És az Intézetből való eltűnéséről is igazat mondott. - Tettem hozzá. - Apám utána nézett.

- Én ezt nem hiszem el. - Ragaszkodott Tara az álláspontjához. - És nem értek egyet azzal, hogy ő jöjjön és Ginny ne.

- Ezzel szerintem senki sem ért egyet. - Húzta el a száját Aaron. Hálásan megszorítottam a kezét, de inkább nem szóltam egy szót sem. Nem szándékoztam hagyni azt a témát, hogy apám miért nem akar a küldetésen tudni. Sajnos azzal tisztában voltam, hogy apámnál nem kérdezhetek rá, ugyanis, ha ő nem akar valamit elmondani, akkor nem is fogja. Így mást kellett kitalálnom.

Ekkor Ethan lépett hozzánk, amitől megszakadt a beszélgetés.

- Holnap reggel indulunk. - Mondta a többieknek, miközben direkt kerülte a tekintetemet. - Minél gyorsabban le akarjuk tudni a felderítést, rutinosan kell majd mennie. - Nézett végig a többieken, mire mindenki bólintott, és szomorúan nézett rám.

Már akkor elegem volt azokból a tekintetekből, de az arcomra halálos nyugalmat erőltettem.

Miután Ethan elment, a csapat szétszéledt, és mindenki ment a dolgára. Én kimentem az olasz étterembe, és egy kicsit pincérnősködtem. Apám rögtön újranyittatta az éttermet, miután visszafoglaltuk a közösséget. Jót tett a bevétel miatt, és lekötötte valami a közösség tagjait.