Kim Seok Jin és Jeon Jung Guk féltestvérek. A nagypapa Kim Dong Woo egy építőipari cég tulajdonosa, de tudását nem csak ezen a területen kamatoztatta. A fia Kim Yu Jin meghal, a menye újraházasodik, így kerül be a családba Jeon Jung Woo, Yujin unoka...
Csak néztem a járdaszegélyen ülő lányt. Sosem láttam Somint sírni, de most úgy patakzottak a könnyei, mint a záporeső. Dühös voltam, de valahol sajnáltam is.
Jungkook világéletében nőcsábász volt, de most a tekintetében mérhetetlen csalódás és fájdalom költözött. Végtelen dühvel vágta be a kocsiajtó, és vissza sem nézett. Itt hagyta az útszélén, mint egy eldobandó csomagot. Mit tegyek? Hagyjam itt, végül is ő sem volt különb tőlem. Hazudott, akárcsak én. Nekem menyasszonyom van, ő meg az öcsémmel is kavart a hátam mögött. Mondhatnám rá, hogy ócska, pénzéhes ribanc, de nem teszem, mert minden éremnek két oldala van. Szeretek tisztán látni, ebben a mocskos és boldogtalan világban.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Állj fel! – utasítottam kimérten, még magam is meglepődtem a stílusomon.
- Hagyjál – felelte szipogva.
- Itt akarsz maradni minden nélkül? Mert, ahogy látom a csomagjaid most ülnek fel Jungkook magángépére – jegyeztem meg.
- Bassza meg – állt fel végre a földről. Szemei vörösek voltak.
- Ott a kocsim hazaviszlek, aztán tűnj el az életünkből – javasoltam neki. Nem szólt ő semmit. Rám nézett, tekintetétől összefacsarodott a szívem.
Beszállt mellém, és csak meredten bámult kifelé az ablakon. A kíváncsiság hajtott, és mindig utáltam, ha csend borul az autóra mikor nem vagyok egyedül, mert az olyan mintha két ember levegőnek nézné a másikat.
- Meg akartam magyarázni neked Sowont, de esélyt sem adtál rá, most már értem miért – kezdtem keserűen, és erősebben szorítottam meg a kormányt.
- Mielőtt ítélkeznél felettem, mióta ismerlek, nem volt Jungkookhoz semmi közöm – mondta nyersen.
- Nekem nem úgy tűnt. Csalódtam a nagy testvérben, most meg jó a kicsi is – célozgattam arra, hogy egy pénzéhes nőszemély.
- Nagyon tévedsz – csattant fel. – Jungkookot Amerikában ismertem meg, még a nevét sem tudtam...
- Ó, ezek szerint minden ismeretlennel ágyba bújsz mi?
- Utálatos vagy! – mondta csendesen. – Semmit nem tudsz rólam, nekem rohadtul nem kell a pénzetek. Jungkook felbukkanására nem számítottam, én melletted akartam maradni, de te voltál az, akinek csak egy szerető kellett! – Nagyot nyeltem, mert valahol a helyezett tényleg ezt mutatta felé.
- Akkor kíváncsian hallgatlak – ajánlottam fel neki, miközben megérkeztünk a magángépemhez.
- Nem tudtam, hogy testvérek vagytok, egészen addig míg fel nem vettél dolgozni. Addig azt sem tudtam, hogy te vagy a barátnőm főnöke – tördelte a kezét az ölében. – Tetszettél, és igyekeztem Jungkooktól távol tartani magam. Nekem ő sok volt, biztonságra vágytam, és melletted azt éreztem. Aztán jól belém rúgtál, és itt meg csak sodródtam az árral. Jungkook megkérdezte, hogy leszek-e a... szóval, igent mondtam rá. Eddig mindenki félrehajított, az apám, az anyám, te is, egyszer valakinek fontos voltam, és én pont ezt az embert löktem el magamtól miattad – vágta hozzám.
