AMARE - Szerelmes novellák ✔️

Várva várva

Egy igazán havas januári nap volt, ami a legtöbb embernek nem is jelentett sokat. Haileynek azonban többet jelentett, mint bárki gondolta volna.
Bár már egy hete inkább félt ettől a naptól, mint várta és ez akkor sem volt másképp, amikor az apukája kocsijában megállt a hatalmas iskola előtt.
Ahhoz, hogy megértsük a lány miért is volt annyira ideges aznap, vissza kell ugranunk az időben.
Egy hete mondta el Denisnek, hogy mit is érez a fiú iránt. Csak úgy hirtelen a semmiből kibuggyant belőle, hogy már régóta többet érez a fiú iránt, mint pusztán barátságot.
Denisnek még csak ideje sem volt reagálni, mert Haileynek el kellett indulnia. Elutaztak a családjával.
A mai pedig az első iskolai nap volt, amikor is találkoztak, az incidens óta.
A lány egy gyomorgörccsel szállt az autóból és csak egy halk "Szia!"-t mondott neki félvállról. Az apja elment Hailey pedig ott maradt egyedül, védtelenül a nagy iskola előtt, ahol most elveszettebbnek érezte magát, mint eddig bármikor.
Tudta, hogy ha bemegy a barátnői bent lesznek, már várják és meg fogják védeni minden bajtól, amitől úgy érezte ma tartania kell.
A lába azonban földbe gyökereztek. Haza akart menni, hogy elbújjon a takarói alá és sorozatot nézzen. Hányingere volt és émelygett. Nem akart bemenni, úgy érezte fizikailag nem képes rá.
A zsebébe nyúlt, hogy elővegye a telefonját és meggyőzze az apukáját, hogy ne kelljen bemennie... lehetőleg soha többet.
Már fel is oldotta a kijelzőt, amikor valaki hozzá lépett. A lány felkapta a fejét. Az eddigi sápadtsága azonnal eltűnt és az arca felforrósodott, ahogy tekintete az ismerős, kék szempárral találkozott.
-Szia! - köszönt Denis egy laza mosollyal. Egyáltalán nem az volt a reakciója, amire Hailey számított. Egyik sem a sok közül, amit a fejében írt forgatókönyvben elképzelt.
A fiú csak ott állt előtte, egyik kezét zsebre dugva a másikkal pedig fél vállára vetett táskájának hámját fogta. Az egyedül dolog, amit Hailey tisztán látott a Denisen az az volt, hogy most elég heccelős kedvében lehetett.
Ezt a szemében csillogó játékosságból látta, amit az elmúlt évek alatt már jól ismert.
Amikor a lány vissza akarta csúsztatni a telefonját a zsebébe, nem találta el a helyet és majdnem leejtette a telefont. Denis ezt csak mosolyogva nézte, jól szórakozott Hailey két-bal kezességén.
-Szia - motyogta a lány nagy nehezen és kínosan a cipője orrára meredt.
A srác felnevetett és félkarjával magához húzta barátnőjét, aki ezt először nem értette, de csúcspont mégis az volt, amikor Denis a szájára tapasztotta ajkait.
Hailey először a meglepetségtől, aztán a boldogságról nem kapott levegőt. Denis többször csókolta meg, egyik karját a lány csípőjén tartva.
Aztán eltávolodtak egymástól.
A fiú összekulcsolta ujjaikat és aznap így mentek be az iskolába.

Ha tetszett, kövess be instagramon ( carmenwrites_ ) és olvasd el a többi történetemet is!
Szép napot!