AMARE - Szerelmes novellák ✔️

(Rém)álom

Üvegtörés, állati üvöltés, csattanások és villanások. Egy szűk résen keresztül, a könnyeim miatt homályosan látom csak az eseményeket. Elbújtam, itt nem találhat meg. Pedig pontosan tudja, hogy hol vagyok.
-Ó Emily! - még a nevemet se bírja elég artikuláltan mondani, ahhoz túl részeg.
-Emily! Emily! - szólitgat és közben felém tart, érzem, közeleg.
-Emily! - lehajol és megtalál...
Izzadságban fürödve riadok fel a sátramban, pánikolva és az első képem Ryan, ahogy a sátram előtt térdel.
-Hó hó  hó! Nyugalom! - mondja, de össze vagyok zavarodva, hirtelen azt se tudom, hogy hol vagyok.
-Mély levegő! Ki és be - próbál nyugtatni én pedig igyekszem rá koncentrálni. Pár lélegzet után, már magamhoz térek. A fesztiválon vagyok és előbb lefeküdtem, mint a többiek, egyedül vagyok. Vagyis most itt van Ryan.
-Semmi baj! Csak rosszat álmodtál - magyarázkodik. Rosszat álmodtam, már megint. Már egy fokkal nyugodtabban bólintok neki, hogy jelezzem figyelek rá.
-Minden rendben... bejöhetek? - érdeklődik. Nem tudom hány óra lehet, de nem tűnik részegnek, pedig még hallom a zenét. Egy fesztiválon ez pedig nem jellemző. Nem válaszolok csak kicipzározom a bejáratot a fiú pedig bemászik mellém és visszacipzározza maga után a bejáratot.
-Miért nem bulizol? - érdeklődöm, mert furcsa, hogy itt van. Persze engem nem zavar, sőt. Most nem szívesen lennék egyedül...
-Visszajöttem, mert lemerült a telóm és akkor hallottam, hogy magadban beszélsz és lecsekkoltam minden rendben van, mert hát... nem úgy tűnt - kicsit zavartan megvakarja a tarkóját, mintha leskelődött volna utánam.
-Igen, nem nagyon megy az alvás - vallom be, a tekintetemet kínosan az égnek szegezve. Egy pillanatig csend húzódik közöttünk és a fiú is leheveredik mellém a hátára.
-Akarsz róla beszélni? - kérdezi nagy barna szemeivel aggódóan méregetve. Nem tudom, mit mondhattam álmomban, de az biztos, hogy tudja nem minden frankó velem.
-Csak néhány gyerekkori cucc. Ennyi az egész - zárom le röviden, nem szeretek erről beszélni. Ryan veszi a lapot, bólint.
-Oké. Ömm... akkor hagylak is aludni - ül fel vissza, ami kicsit kínosan veszi ki magát. Már cipzározza ki a sátrat amikor megszólalok.
-De másról szívesen beszélgetek - ajánlom hirtelen. Bepánikoltam, hogy itt hagy. Nem akarok egyedül lenni a gondolataimmal. A fiú végigmér, majd lerúgja a cipőjét a sátron kívülre, amit utána visszazár és újra elterül mellettem.
-Szóval... te leszel az új csapatkapitány jövőre, ha jól hallottam - dobok fel valami témát, aminek hallatára elneveti magát. Ryan köztudottan az egyik legjobb focista a csapatban, és bár egy baráti társaságban vagyunk, eddig nem igazán volt alkalmunk beszélni.
-Ja. Valami olyasmi - túr bele a hajába.
-Viszont most nyár van, majd a szezon alatt gondolok a focira, ha nem baj - mosolyog rám kedvesen és egy pillanatra megértem a suliban a lányokat, akik odáig vannak érte.
-Oké. Akkor miről beszéljünk? - érdeklődöm és a fiú elgondolkodik.
-Melyik a kedvenc filmed? - teszi fel végül a kérdést.
-Határozottan és egyértelműen a csodálatos Star Wars - felelem egy rejtett mosollyal.
-Na jó, nagyon adom! De van még egy fontos kérdés! - tartja fel a mutatóujját.
-Melyik rész?
-A Skywalker kora - mondom határozottan ő pedig fájdalmasan sziszegni kezd és drámaian a szívéhez kap.
-Pedig már azt hittem van remény - színészkedik, amin elnevetem magam.
-De most miért? Olyan jó az a rész! - erősködöm.
-Esetleg nem láttad az előtte lévőket? Egész pontosan az eredetiket? - érdeklődik játékosan.
-De láttam, de nekem akkor is az tetszett - állok ki az igazam mellett.
-Meg is van a témánk. Most elmagyarázod nekem, hogy miért az tetszik a legjobban - fordul felém teljes testével és a fejét a kezére támasztva hallgatja végig a magyarázatomat. Aztán én az ellenérveit. Aztán elmondja, hogy neki miért másik film tetszik. Amiről nekem eszembe jut egy könyv. Arról pedig kiderül, hogy szeret olvasni. A többire pedig már nem emlékszem, annyi minden volt.
Azt tudom, hogy amikor végül eldöntöttük, hogy alszom magához vont és átölelt, majd közölte velem, hogy ő megvéd a rossz álmoktól. Másnap, sok éve először kipihenten keltem.

Ha tetszett, kövess be instagramon ( carmenwrites_ ) és olvasd el a többi történetemet is!