𝑩𝒂𝒃𝒚𝒔𝒊𝒕𝒕𝒆𝒓 - befejezetlen

|tizedik|

"...-Liza, mi történt veled?- jött oda aggódva, szemében harag csillant."

R Y A N

10th of May

Friday

-Liza, mi történt veled?- mentem oda azonnal Liza-hoz. Nagyon megijedtem, mikor megláttam és rögtön dühbe jöttem. Ki tehette ezt vele? Én megölöm.

-S-semmi.- válaszolta és elkezdte takargatni az arcát, de tudtam, hogy nem igaz. Tudtam, hogy valaki bántotta.

-Liza, ne hülyéskedj már, mond el, ki bántott!- faggattam.
-Nem hülyéskedek, nem is bántott senki, csak leestem a lépcsőről.- mondta, de én nem hittem el. Ha leesett volna a lépcsőről, nem lenne felszakadva a szája, és nem lenne tele az arca kék-zöld foltokkal.

-Jó, ha nem mondod el, akkor majd kiderítem én- mondtam, majd épp elindultam volna, mikor egyszer csak megszólalt Tiffany:
-Courtney volt!!- hadarta el gyorsan, kissé kiabálva. Látszott rajta, hogy már egy ideje tartogatta magában. Teljesen megdöbbentem. Tudtam, hogy Courtney eléggé féltékeny Liza-ra, amiért őt a közelembe engedem, de nem gondoltam volna, hogy verekedésre is képes. Hihetetlen. Na, majd megkapja tőlem a magáét.

-Tiff! Úgy volt, hogy tartod a szád!- kiáltott fel Liza.
-Szóval Courtney volt- szólaltam meg, majd elindultam be a suliba, azzal a céllal, hogy megkeressem Courtney-t. Nem akartam megverni, azért lányokat nem verek, bármennyire is meg akartam volna most tenni. Csak meg szerettem volna egy kicsit leckéztetni.

-Ryan, nyugodj le, semmi szükség erre- próbált megnyugtatni Liza, de hajthatatlan voltam. Ezt Courtney még nagyon megkeserüli.
-Ne, Ryan!- fogta meg a felkarom, amitől átfutott rajtam a libabőr. Biztos csak a szél miatt.

-Nem tudsz visszatartani. Meg kell találnom Courtney-t.- mondtam egyre dühösebben.
-Erre semmi szükség!- szólalt meg Liza továbbra is tiltakozva.
-De, igen is van. Nem csinálhatja ezt. Főleg nem veled.- csusszant ki a számon. Ó, basszus.

Liza lesokkolódott, ezt kihasználva bementem a suliba, Liza-ékat magam után hagyva. Meg kell találnom Courtney-t. Hol lehet?

Szerencsére nem kellett sokat keresnem. Éppen a folyosó közepén illegette magát a barátnőivel.

-Te mit képzelsz magadról, ha? Így megverni egy lányt.- ragadtam meg a karját, majd berángattam a takarítószertárba.
-Mi?! De hát én nem is vertem meg senkit, Ryan cica.- hazudott a szemembe.
-Szerinted, hiszek neked?- kérdeztem -Nem vagy normális!- mondtam.
-Csak azt kapta, amit megérdemelt- mondta, majd sértődötten elfordult.
-Mit, mit érdemelt? Mert szerintem semmit. Semmit nem csinált neked.- szólaltam meg egyre dühösebben.
-Ryan, Babyyyy, ne légy már dühös rám.- mondta nyávogva, amitől majd kiszakadt a dobhártyám.
-Ne Babyzz itt nekem. Nem vagyunk együtt. Hányszor kell még elmondanom, hogy megértsd?- gurultam be.
-De lefeküdtüüünk.- nyavajgott.
-Nem érdekel. Hiba volt!- ordítottam el magam, majd kirontottam a szertárból és elrohantam.

-Utam közben még hallottam, hogy Courtney kiabálja a nevemet, de nem foglalkoztam vele.
Le kell nyugodnom.

Bementem a fiú mosdóba, kinyitottam az ablakot és rágyújtottam. Nagyon ritkán szoktam rágyújtani, leginkább akkor, mikor feszült vagyok. Máshogy egyszerűen nem tudok lenyugodni.

Éppen belekezdtem volna a cigibe, mikor Liza jött be a vécébe.
-Hallottam a veszekedésedet Courtney-val. Nem hangzott valami jól.- szólalt meg, egy kis idő hallgatás után.
-Nem is volt az. Megmondtam neki véglegesen, hogy köztünk nincs semmi.- mondtam feszülten.

Liza észrevette rajtam a feszültséget, majd odajött hozzám és rátette a kezét az ökölbe szorított kézfejemre. Megint átfutott rajtam a hideg. Mit művel velem ez a lány?

Kivette a kezemből a cigit és kidobta a vécébe. Egy másodpercig felháborodást éreztem, de amint újra rátette a kezét a kezemre, egyszerűen megnyugodtam.
Engem még soha az életben senki sem tudott megnyugtatni. Neki mégis sikerült.

Ahogy fogta a kezem, egymás szemébe néztünk. Gyönyörű szemei vannak.

Közeledtünk egymás felé, amikor egyszer csak megszólalt a csengő. Becsöngettek.
Elengedte a kezem, majd kiment a mosdóból. Mi lett volna, ha nem szólal meg a csengő?

♡♡♡

Utolsó óra után a jégcsarnokba mentünk edzésre. Mikor beértem az öltözőbe, a fiúk már egy ideje bent voltak. Egy új sráccal beszélgettek.

-Császtok!- köszöntem nekik, majd leültem a helyemre és elkezdtem átöltözni.

-Hé haver, már kerestelek. Szeretném neked bemutatni a csapat új tagját. Ő itt Mason Campbell.- szólalt meg Josh, majd bemutatta az új gyereket.
-Csá!- mondta és kezet ráztunk -Mason Campbell- mutatkozott be, majd rászorított a kezemre. Szóval így állunk.

-Ryan, Ryan Smith, a csapatkapitány.- mondtam és én is megszorítottam a kezét. Azért tudja már, hogy hol a helye.

♡♡♡

Edzés után, éppen mentem ki az öltözőből, mikor egyszer csak Liza-ba botlottam.

-Szia!- mondtam meglepve -Te még itt?- kérdeztem tőle.
-Már hazavittem Rylie-t, a szüleitek hamarabb hazajöttek.- mondta -Én csak meg szerettem volna köszönni, hogy beszéltél Courtney-val, habár igazán nem kellett volna.- köszönte meg. Ebben a pillanatban lépett ki Mason az öltözőből, persze rögtön észrevette Liza-t.
-Szóra sem érdemes- mondtam- Gyere, hazaviszlek.- ajánlottam fel, majd elindultunk a parkolóba. Már eléggé idegesített, hogy Mason Liza-t bámulja folyamatosan. Varjunk csak, én féltékeny vagyok?

Szerintetek, Courtney megértette, hogy nincs köztük semmi Ryan-nal, vagy továbbra is kavarni fogja a vizet?

Vajon Liza és Ryan között szerelem lesz, barátság vagy mindkettő?

Liza is érezte azt, amit Ryan?

Mason vajon megkavarja a történetet?

Ryan rájön, hogy féltékeny?

doyoukissme