𝑽𝒆𝒔𝒛𝒆́𝒍𝒚𝒆𝒔 𝑯𝒖𝒓𝒓𝒊𝒌𝒂́𝒏 || 𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌 ✔

ᴇʟᴠᴇsᴢᴇᴛᴛᴇᴋ sᴢɪɢᴇᴛᴇ

Az életem romokban hever velem együtt.
Ébresztőóra rettenetes hangjára keltem. Csak a fene tudná ki állította be mert körülbelül 10 éves korom óta nem használom. Felemelve a szoba másik végébe dobtam.

A szememet dörzsölve sóhajtottam fel. Most már nem tudok vissza aludni. Az éjjeliszekrény fiókjához nyúltam. Pontosabban a rejtett részébe.

Előhúztam a gyógyszeres dobozt és a markomba öntöttem két szemet. A homlokomat fogtam és vártam, hogy minden, ami bennem van eltűnjön... Még ha csak egy kis ideiig tart is.

Egy üres óvszeres dobozt dobtam a kukába, ami magával rántotta a pengémet. A fémet az ujjaimhoz szorítottam. Habár nem volt a legélesebb ennek ellenére teljesíti a célját, ami az volt, hogy minél kevesebb legyen belőlem.

Az a penge volt az, ami a kezembe akadt aznap este. Nem gondolkodtam csak cselekedtem. Könnyeim lehulltak az arcomon. Annyira fájt. Belülről feszít szét. Nem bírom tovább! Segítségért kiabálok. De nem jön senki...

Azonnal visszadobtam a fém darabot a helyére és nagy lendülettel vágtam be a fiókot. Nincs erre szükségem. Most nem vagyok olyan helyzetbe, hogy újra megismerkedjük a fémmel.

Egy elnyúlt és koszos felső volt rajtam. Igen ebben aludtam, mert a tegnap estém hosszú volt. A szakad farmerral ami nem direkt volt szakadt egyszerűen egy balfasz vagyok és elestem és mivel az összes pénzemet elköltöm a... tanuláshoz fontos szerekre nem tudok újat venni.

Leszaladtam az emeletről. Anyám sápadt és beesett arcával találtam szembe magamat. De, ami még szívfacsaróbb volt, hogy csak miattam egy mosolyt erőltetett arcára.

- Na látod sikerül időbe felkelni és beérni az iskolába. - a lefőzött kávéból töltöttem magamnak majd feketén megittam. Szememet forgattam.

- Tudom, hogy te állítottad be, anya. Honnan szerezted azt a szart? -

- Szépen beszélj Park Jimin! - fenyegetően emelte fel ujját.

- Mindegy. Léptem. Majd jövök. -

- Vacsorára haza érsz? - megálltam az ajtóban. Vállaimat felhúztam.

- Nem hiszem. Van egy kis dolgom suli után. - ökölbe szorítottam a kezemet.

- Tanulással kapcsolatos? -

- Igen. - utálok anyának hazudni még is számtalanszor megtettem már. - Szia. - rántottam fel az ajtót és már a lépcsőn mentem le amikor az ajtó becsapódott. A kapu ajtót nyitottam. Fájó szívvel néztem a garázs felé.

Anya nem hagyta kint a kocsimat ezért most bekell oda mennem. Dörmögtem magamban majd elindultam. Csak egy helyre koncentráltam amikor felnyílt a garázs ajtaja. A másik autóra nem figyelve olyan gyorsan parkoltam ki ahogy csak tudtam.

Mikor már a suli közelébe értem akkor jöttem rá, hogy túl gyorsan hajtok. Gyerünk Jimin! Mély levegő, ki-be. Ezt a légzés gyakorlatot Jin mutatta. Az egyik barátom a bandánkból. Gangnak is hívhatjuk. Szóval pár srác, akik együtt nyomulnak.

Leparkolva az iskolánál az emberek megbámultak és összesúgtak. Biztos arról beszélnek, hogy: "Fú, tudod Ő az a srác, akiről meséltem!" "De kövér!" "Ez az a srác, akivel az történt?"

A maradék önbizalmamat összeszedve szálltam ki az autóból és a táskámat kiszedtem a hátsó ülésről. A hatalmas fa alatt álló bandára fókuszáltam. Csak érjek oda minden balhé nélkül. Egy srác nekem jött vállal.

- Mi van haver nem látsz? - miről is beszéltem? Ja a balhé mentes napról. Eddig tartott azt hiszem.

Közelebb léptem hozzá és kérdőn felemeltem a szemöldököm.