~ Kereszttűz ~

~ Part 3: A kihívás ~

Hinata szemszöge:

Megéreztem magamon a napfelkelte lágy sugarait és hallgattam a madarak lágy csiripelését. Észrevettem, hogy valami kemény dologba ütköztem ami melegséget áraszt magából, és ez a valami szorosan a simult s testemhez. Először azt hittem képzelődök vagy hallucinálok a tegnapi miatt.
Aztán leesett..
Kageyama nálam aludt! Hirtelen kipattant a szemem és a látvány ami fogatott egyszerre volt kellemes és frusztráló. Ott feküdtem a király karjai között, aki szorosan magához ölelt.
Elkedtem azon töprengni, hogy vajon hogyan kerültem le a földre.?
A "hálótársam" mozgolódni kezdett.
Miután ő is magához tért csodálkozva nézett rám, majd a kezére amivel a derekamat fogtam. A tekintete ide-oda cikázott a két pont között.
- BOKE Hinata! Mit csinálsz te mellettem!? - miután feltette azt a kérdést amit én már egy ideje firtatok egy határozott mozdulattal ellökött magától.
- Én se tudom, hogy-hogy kerültem le az agyról Bakayama! - mind a kettőnk arca vöröses árnyalatot vett fel. Végig a padlót néztem mivel kerülni szerettem volna a szemkontaktust.
Mivel egyikünk se szólalt meg így elhatároztam, hogy lemegyek és csinálok magunknak reggelit.
Felkeltem majd lementem a konyhába ahol magamra akasztottam a kötényemet amin egy cuki cica díszelgett. Eközben Kageyama is lekászálódott a konyhába és leült az asztalhoz és engem figyelt miközben sürögtem-forogtam a helyiségben.
Egy bő fél óra alatt kész is lettem a reggelire szánt étellel. Megtérítettem majd mind a kettőnknek szedtem egy-egy adagot.

Kageyama szemszöge:

Olyan jól áll neki a kötény. Úgy néz ki benne mint egy jól kitanított háziasszony. El tudnám minden nap viselni ezt a látványt..

Hinata szemszöge:

Végeztünk az étellel. Én nekiálltam elmosni az edényeket és a tányérokat amíg Kageyama folytatta sz idegesítő bámulását.
- Hé Hinata! - a hirtelen felcsendülő hangra hátra kaptam a fejemet.
- Igen? - kérdő pillantást vettettem a pálya királya felé.
- A holnapi meccsen fogsz játszani..? - a hangja halk már szinte észrevehetetlen volt.
- Igen. Szóval majd adj fel nekem! - az arckifejezésem hirtelen megváltozott és ok nélkül is mosolyogni kezdtem.
- Rendben és mit fogunk ma csinálni? - tért a tárgyra Kageyama. Igazából még nem is gondolkoztam el igazán azon, hogy mit is kéne csinálnom így, hogy ő is itt van. Általában röpizek vagy a hugommal játszok. De vele más a helyzet, valószínűleg nem engedné hogy most gyakoroljak a holnapi meccsre és játszani se tudnék vele.
- Igazából még nem tudom. - vontam meg s vállam.

Kageyama szemszöge:

Lenne pár ötletem hogy mit tudnánk csinálni..
- Versenyezzünk! A vesztesnek meg kell tennie bármit amit a másik kér egy teljes hónapig! - az egyik szemöldökét felhúzva úgy tett mintha gondolkodna, pedig mindenki tudja hogy ő nem tud ilyet.
- Rendben! Nem veszítek ellened Kageyama! - az önelégült mosoly az arcán előhozta belőlem a verseny szellemet.
- Milyen verseny legyen? Fotóverseny? Evőverseny? - mind a ketten elkezdtünk agyalni a verseny témáján.
- Legyen távolugrás!
- Akkor ez el is dőlt. - lehet hogy magasra ugrik, de attól még nem tud messzebb ugrani mint én. Legalábbis remélem.
Felöltöztünk majd kimentünk az udvarra és kijelöltük hogy honnan kell majd elugrani. Hinata felkészült majd elrugaszkodott. Miután leérkezett a földre megvárta amíg a sarkával egy vonalban húztam egy csíkot majd tovább állt. Most én voltam a soros. Felálltam a kezdő vonalhoz majd lendületet vettem és megcéloztam a legmeszzebbi helyet ahová ugrani tudtam. A törpe berajzolta a vonalat majd megnéztünk ki győzött. Nem hittem a szememnek. Csak két cm híján vesztett Hinata..
- Ahjj, veszettem. - Igen. A pici védő vesztett, ami azt jelenti hogy egy teljes hónap minden szavam utasítás lesz a számára.
- Boke Hinata, tényleg azt hitted hogy nyerhetsz? - szavaim látszólag rosszul érintették.
- Máskor nem veszítek Bakayama! - remélem is. Nem lenne vicces ha mindig én nyernék.
- Egy teljes hónapi minden amit mondok teljesítened kell. Ez valami fantasztikusan hangzik. - összedörzsöltem a tenyerem.
Hinatát önkéntelenül is kirázta a hideg.

Hinata szemszöge:

Félek..