• 𝕆𝕟𝕝𝕪 𝕄𝕚𝕟𝕖! • (Yᴀɴᴅᴇʀᴇ Bᴀᴋᴜɢᴏᴜ × Rᴇᴀᴅᴇʀ) [BEFEJEZETT✔]

10. Fejezet

Az előző részből:
-Hogy... Meghalt...

-Micsoda? Már ő is? Ez nem lehet igaz!-dőltem vissza a gyengélkedői ágyra könnyes szemekkel.

-Sajnálom [Név]-chan, de már nem tehettem semmit sem. Valaki csúnyán eltörte a nyakát úgy, hogy nyakon vágta egy poroltóval.-sóhajtott Recovery Girl, mire visszafordult asztalához.

-Pedig csak pár mondatot beszéltem vele.-motyogtam.

-[Név]-chan!!!-hallottam meg az osztálytársaim hangját, akik szó szerint kitépték az ajtót a helyéről.

-Srácok! Ti mit kerestek itt? Nem órán kéne lennetek?-mértem végig őket.

-Ma nincsen tanítás, mert Aizawa tanár úr elment valami szuper titkos küldetésre.-ült le az ágyam mellé Tsuyu.

-"Szuper titkos küldetés? Érdekes..."-gondoltam magamban.

-És [Név]-chan, már nem fáj semmid?-nézett rám Kaminari.

-Hát csak egy valamim fáj...-kezdtem el pásztázni a földet.

-Mid?-guggolt egy szintre velem a Pikachu Copy.

-A szívem...-fúrtam [Szemszín] íriszeimet az ő sárgáiba.

-Nani?!-kapta rám mindenki a tekintetét értetlenül.

-Ezt hogy érted [Név]-chan?-kérdezte Todoroki.

-Teljesen úgy, ahogy mondom. Fáj a szívem. És nem akármi miatt. Egy emberért, akit tegnap elvesztettem. Kouda Kouji az, akiről beszélek. Tegnap nyaktörésben meghalt, mert valaki úgy megütötte egy poroltóval, hogy rágondolni is rossz.-mosolyodtam el keserűen.

-Gyerekek, gyertek majd el később is [Név]-chanhoz, mert még fel kell dolgoznia ezt.-fordult a többiekhez Recovery Girl.

-Hai.-hangzott a válasz.

Már mindenki kiment a gyengélkedőröl, kivéve Kaminarit.

-Kaminari, te is beletartozol a mindenkibe szóval-

-Hagyja csak Recovery Girl!-vágtam az ősz hajú nő szavába.-Legalább egy ember hadd maradjon.

-Ahogy jónak látod [Név]-chan.-vont vállat a pici nő, aztán visszafordult az asztalához.

▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪

Délután:

-Na [Név]-chan, most már elmehetsz. Már nincs semmi bajod sem.-nézett rám Recovery Girl mosolyogva.

-Köszönöm szépen! De Kouda testével mi lesz?-néztem Koji felé.

-Azt majd elviszi az anyukája a temetőbe. Úgyhogy ne aggódj.-mosolygott továbbra is az idős hölgy.-Nem lesz semmi baja.

Csak biccentettem egyet köszönet képpen, majd elhagytam a rendelőt. Még mindig képtelen voltam felfogni, hogy újra elvesztettem valakit. Nem lehet igaz... Meddig megy el ez a gyilkos?!

-Hé [Név]-chan!-hallottam meg valakit, aki éppenséggel Kaminari volt az.

-Oo, szia Kaminari.-mosolyogtam a fiúra.

-Szia. Csak annyit akartam kérdezni, hogy...-vakarászta meg a tarkóját.

-Hogy?

-Hogy nem lenne-e kedved együtt haza menni és tanulni egy kicsit?-jelent meg egy kis pír és egy perverz vigyor Pikachu arcán.