2. rész

271 28 0
                                    


Már nem tudom mióta vagyunk itt de lassan kezdek megőrülni. Már vagy a hetedik inget próbálom ahhoz, a (Wooyoung szerint tökéletes) nadrághoz, amihez elvileg minden cucc illik.

- Yeosang ha felvetted gyere, hadd nézzünk meg - mondta barátom, én meg a lehető legnyugottabb fejjel próbáltam kisétálni a fülkéből.
- Ohohoo ebben Seonghwa nem tud majd neked ellenállni! Te mit gondolsz Sannie? - kérdezte Woo a párját.
- Tényleg nem rossz, de most gyere Yeosang nézzünk... öhm nyakkendőt - fogta meg a kezem és kezdett el ráncigálni a nyakkendők felé.

- Ez most komoy San? Nyakkendőt? Így is elég kényelmetlenül érzem magam! Amúgy is, ez csak egy hülye találkozó.
- Tudom, de megígértem Wooyoungnak, hogy segítek. Mellesleg beszélni szretnék veled.
- Rendben, mondjad.
- Oké, kezdem. Szóval tudom, hogy nincs kedved ehhez az egészhez, de Woonak ez nagyon fontos. Közben próbáld fel... mondjuk ezt - nyomott a kezembe egy random nyakkendőt - De ha szarul is sikerül a találkozó és a pali sem jön be, attól még ne add fel! - miközben ő beszél, én a nyakkendővel szenvedek és próbálom legjobb tudásom szerint megkötni - Van egy barátom akinek szívesen bemutatnálak. - ezt nem hiszem el - Tud énekelni, táncolni, gyúr is, ráadásul nagyon jóképű és fiatal. Akár ma is tudnál vele találkozni. A neve pedig...
- ...Nagyon értékelem, hogy ennyire érdekel titeket a szerelmi életem, de már Wooyoung beszervezett nekem egy randit, és ma amúgy se jó, mert találkozok a... basszus a leveses srác!! San mennyi az idő??
- Fél négy körül, miért?
- Kérlek fizessétek ki a ruhákat nekem rohannom kell - gyorsan visszamentem a próbafülkébe, hogy lekaphassam magamról a dolgokat és már szaladtam is Wooyounghoz aki a cipőket nézegette.
- Jesszus ugye nem San adta rád ezt a borzalmat?
- De igen, bár ez most mellékes. Itt vannak a ruhák, de most el kell mennem, különben valaki mégjobban megutál a kelleténél!
- Mi van? Yeosang ne szórakozz velem!
- Bocs, de tényleg mennem kell - rohantam a kijárat felé, de Wooyoung utánamkiáltott.
- Hé a nyakkendő rajtad maradt!!
Bár még hallottam a visitó hangot ami jelzi, hogy a legértéktelenebb ruhadarabot nem sikerült levennem magamról, már elég messze voltam ahhoz, hogy ne forduljak vissza egy rohadt nyakkendő miatt.


Utam egyenesen a park felé vettem, ahol már egy ideje lennem kéne. Mikor megpillantottam Jonghot, akinek az ábrázata igen dühösnek látszott, megkönnyebültem, hogy még nem lépett le és kicsit félni kezdtem. Ha egy véletlen kilöttyentett leves miatt annyira rámmordult, akkor most se lesz sokkal kedvesebb. Megszaporáztam lépteimet és a már menni készülő fiú felé szóltam.
- Neh... Jongho neh menj... gyereh együnk lhevest - tértem gyorsan a lényegre.
- Majdnem egy órát vártam rád ugye tudod? És te jó Ég mi van rajtad?! Úgy nézel ki, mint egy bohóc.
- Nagyon sajnálom! Vásárolni voltam a barátaimmal és nem néztem az időt. A nyakkendőt meg valószínű, hogy véletlen elloptam.
- Értem. Legközelebb javaslom, hogy valami szebbet lopj el, ha már bűnöző életet élsz. Ha gyorsan megveszed a levesem elnézem a késésed. Mondjuk kicsit a kinézeted is kárpótol, meg, hogy bűncselekményt követtél el miattam.
- Köszi, ez igazán kedves volt. Máris hozom felség - fújtam ki magam.


Miután megvettem a leveseket visszamentünk a padhoz, ahol csendben el is fogyasztottuk.
- Köszönöm a levest. Hol a nadrágom?
- Basszus tényleg a nadrág! - csaptam a fejemre - Oda én vissza nem megyek. Elloptam egy nyakkendőt.
- Mondanám, hogy megérte, de láttam már ennél szebb darabot. De eltölthettél velem egy csodás délutánt, szóval mindenféleképpen megérte.
- Én mázlista - mondtam szemforgatva - Hát, ha nadrágot nem is szereztem, de ezt szívesen odaadom.
Lerángattam magamról az említett darabot és szépen összegyűrkészve toltam felé.
- Komolyan? Nem tudom hányszor mondtam el, hogy milyen idétlen ez a cucc, de azért lepasszolod nekem?
- Szerintem igenis aranyos! - ütöttem bele vállába - Kell vagy nem?
- Nadrágot már sehogy sem kaphatok ugye?
- Ha csak nem akarsz mégegyszer találkozni.
- Na add ide azt a vackot!
- Tessék.
- Kösz.
- Most viszont megyek. Használd egészséggel. És legközelebb egyél otthon. Bocs mégegyszer.
- Amit tudtál azt rendbe hoztál, szóval nincs harag. De szokj le a dobálózásról, vagy egyszer visszadobnak.

Wooyoung

hallod hol a francban vagy?

most azonnal írj vissza!!!!!!

jössz nekem egy csomó lóvéval

kifizettem azt az ocsmány
nyakkendőt is amivel
kirohantál a boltból

amilyen ronda, olyan drága

ugye élsz még??

holnap azért elmész
Seonghwaval a randira
ugye???

kezdek aggódni

na jó már leszarom, hogy
mit csinálsz holnap, csak
írj már vissza

KANG YEOSANG nem tudom,
mit csinálsz, de ha nem
írsz vissza holnapig én
esküszöm kicsinállak!!!!

𝐅𝐫𝐞𝐚𝐤𝐲 𝐋𝐨𝐯𝐞Where stories live. Discover now