𝐅𝐫𝐞𝐚𝐤𝐲 𝐋𝐨𝐯𝐞

7. rész

 Lassan nyitogattam a szemem és néztem az órára, hogy mennyi lehet az idő. Kicsit meglepődtem mikor az fél kettőt mutatott... Már dél is elmúlt. Tegnap kicsit kiüthettem magam. Pedig nem is vedeltem olyan rengeteget. Csak a bulin ittam néhány kortyot, meg itthon egy pohár bort. Aztán... jesszusom. Lefeküdtem Seonghwaval??? Nem mintha az olyan nagy baj lenne, de akkor ő hol a francban van?
Gyorsan átgurultam másik oldalamra, amibe kissé belefájdult fejem, és a lábam is bevertem, viszont nem találtam magam mellett. Itt hagyott? 
Felültem ágyamon, majd bekukkantva a takaró alá vettem észre, hogy nem vagyok teljesen meztelen. Tegnapi ingem, és alsóneműm még mindig rajtam van. És egyáltalán miért az ágyamban vagyok? Tegnap nem a kanapén csináltuk? Na jó, egyáltalán történt valami az este?

A sok gondolkodásban ismét belesajdult a fejem, így jobbnak láttam visszafeküdni a párnák közé.
Lehet csak álmodom. Most mit csináljak, csípjem meg magam?

- Jó ree...ggelt. Hát te?  -  nyitott be Seonghwa hálószobám ajtaján, miközben én hanyatt fekve csipkedtem karom. 
- Szia. Ezek szerint nem álmodom.
- Nem, nem álmodsz, de biztos kicsit másnapos vagy. Nem bírod az alkoholt - adott a kezembe egy pohár vizet fájdalomcsillapítóval, majd befeküdt mellém az ágyba.
- Szerintem se. Te mikor keltél? 
- Úgy egy órája.
- És addig mit csináltál? - hörpintettem le a vizet a tablettával együtt.
- Kerestem a gyógyszert és rendbe szedtem a tegnap esti kupit. A reggelit is elakartam kezdeni, de gondoltam először megnézem, hogy alszol-e még. De mindjárt annak is nekilátok ha gondolod.
- Köszönöm - tettem le a poharat komódomra, majd közelebb bújtam hozzá fejem mellkasára helyezve.
- Nincs mit. Te csak most ébredtél?
- Igen. De úgy érzem mindjárt visszaalszom.
- Csak nyugodtan - mosolygott álmos fejemen.
- Előtte kérdezhetek valamit? 
- Persze, mondd csak.
- Tegnap, mikor hazaértünk mi is történt pontosan? - nagyon remélem, hogy ő legalább tudja.
- Hát... te töltöttél nekünk bort, aztán beszélgettünk. Én elmentem a fürdőszobába, hogy kicsit összeszedjem magam.
- És azután? - kezdtem kicsit noszogatni, mivel azelőtt a rész előtt állt meg, ami igazán érdekelne.
- Kijöttem a fürdőből, és mikor javasoltam volna, hogy menjünk át a hálóba, megláttam ahogyan édesen szunyókálsz egy szál alsónadrágban meg az ingedben a kanapén - kezdett el kuncogni.
Ez rohadt ciki. Bealudtam az első esténken. 

Arcomat a lehető legjobban mellkasába fúrva takartam el zavarom, mire csak jobban ölelt magához.
- Naaa ne csináld, nagyon aranyos voltál.
- Dehogy voltam aranyos, ez rohadt ciki!
- Nem az! Nyugi, ne érezd magad kínosan. Alkohol is volt benned, meg a koncerten biztos elfáradtál. Majd máskor kerítünk rá alkalmat. És tényleg cuki voltál, még le is fotóztalak.
- Remélem kitörlöd!
- Nem akarom. És nem fogom - nyomott puszit fejbúbomra.
- Ahjj de akkor is gáznak érzem magam!
- Ne tedd! Tudod, eredetileg azért vonultam el, mert nem voltam biztos magamban. Tegnap pont beszéltük, hogy nem voltam senkivel Hongjoong óta. És tudom, abban maradtunk, hogy nem kapkodjuk el a dolgokat, de akkor mindent átgondoltam. Nem bántam volna ha megtesszük, de így utólag jobb, hogy nem történt meg. Nem sietünk sehova. Nagyon kedvellek, és nem kell emiatt kínosan érezned magad, mert nem volt az.

- Rendben. Köszi - nyomtam szájára egy puszit.

- Készítek valamit enni, addig ébredezz nyugodtan. Látom még nem teljesen tértél magadhoz.

Ezzel ki is kelt az ágyamból és az ajtó felé vette az irányt. 
Felpattantam én is, és hosszú léptekkel utolértem. Hátulról öleltem át, mire kicsit meglepődött, mivel szinte nekicsapódtam.